Belföld
Fészerlakon újra vasat olvasztottak
sonline.hu/OPH Kép: sonline.hu
2016. augusztus 30.

A Kaposváron található fészerlaki kohótelep valaha a teljes avar acéltermelés három százalékát adta. Szakemberek megpróbáltak a korábban ott használt technológiával most is acélt előállítani – számol be róla a Somogyi Hírlap.


A 614-es elkerülőút és Fészerlak közötti területen 66 régészeti objektumot tártak fel a szakemberek, amelyek között a kis cölöplyukaktól a hatalmas agyaggödrökig minden megtalálható volt. A kis vasolvasztó-kemence maradványa is, ami egyértelműen bizonyította, hogy a Kapos és az Orci-patak közötti terület afféle korabeli ipari parkként működhetett. Ez a kohótelep Zamárdi után a második legnagyobb iparos központ.

Az ásatást vezető Gallina Zsolt úgy nyilatkozott, hogy minden munkafolyamat nyomát megtalálták. A feltárás után a szakemberek maguk is megpróbáltak a korabeli technológiával acélt előállítani. A kinyert anyag karbontartalma nem érte el a két százalékot, azaz kifejezetten magas minőségűnek számított. Ha az avar kohók termelékenysége alacsonynak is mondható – magyarázta a régész –, a minőséget nem érhette kritika.

Nyolc-tizenöt kiló gyepvasércből, kétszer ennyi faszén felhasználásával nagyjából két kiló fémet kaptak, ez a fészerlaki telep éves szinten nagyjából háromszáz kilót adhatott. Ez az egész avar vaskohászat nagyjából három százaléka, hiszen a birodalomban körülbelül tíz tonna acélt tudtak előállítani évente ezzel a technológiával. A nehezen kinyert fémet ezért nagy becsben tartották – belőle jellemzően fegyvereket és reprezentatív tárgyakat készítettek ‒, emellett az avarok komoly vasimportra szorultak. A szükséges mennyiséghez kereskedelemmel, rablással, újrahasznosítással jutottak.

Következő adásunk
Téma: Zúzmara Futófesztivál – Radványi Gábor alpolgármester
Ezt követő adásaink