Közigazgatás
Pokoljárás a poétikában – Szabó Lőrinc fájdalmas életútja
OPH Kép: Wikipedia
2016. december 6.

Szabó Lőrinc életútját és műveit végigtekintve is jól látható, hogy a lélek fájdalmai és a magány hogyan öltenek előbb-utóbb fizikai formát is, a kisebb betegségektől a komoly bajokig. Hogy poétikájában milyen üzenetek rejlenek, egy rendhagyó irodalmi disputa során Kabdebó Lóránt egyetemi tanár, a költő monográfusa, illetve Felszeghi Sára egyetemi docens taglalta a Rádió Orienten.

Kabdebó Lóránt, a Miskolci Egyetem Bölcsésztudományi Karának alapító dékánja, igazi iskolateremtőnek számít. Hallgatóival – akik között számos kiemelkedő egyéniség és világhírű vendéghallgató is volt - különleges kapcsolatot alakított ki, és külön gondot fordított az egyéni kvalitásokra is. Nem csoda tehát, hogy az intézmény tanulói is csak szuperlatívuszokban beszélnek a közvetlenségéről, híres professzorról – mutatta be a monográfust Felszeghi Sára, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Szakmai és Módszertani Központjának vezető főorvosa, az Egészségügyi Kar egyetemi docense.

A Rádió Orient rendhagyó műsora, a Semmiért Egészen című költemény köré épült. E művet sokan önző versnek tartották és tartják, köztük néhai Latinovits Zoltán is, akit például hiába kérlelt Kabdebó professzor: nem volt hajlandó előadni a verset. Maga a monográfus azonban ellenkezőképpen vélekedik, s kifejtette, hogy tanítványai közül is sokan – elsősorban hölgyek - gondolkodnak még hasonlóan a vers kapcsán. Mind mondta, Szabó Lőrinc a létezés materiális valóságáról írt, a különböző emberi kapcsolatokról, azok minden rettenetével és megbocsátásával.

Az utolsó két sor poén lenne, ha valóban az önzésről szólna a vers

– taglalta a szakértő, majd hozzátette: ha a pokoljárást gondolja végig a költemény, akkor ez a harmadnapon való feltámadás kimondása. Mindez a két világháború között, a kizsákmányolt, megalázott, robotba hajtott ember szemszögéből, melyben a kapcsolatok széthullanak, az emberek pedig magukra maradnak. Ilyen hangulatban, fordítottan, a kizsákmányoló nézőpontjából közelítette meg a helyzetet álmában a költő, majd abból felébredve vetette papírra a szerzeményt a Lánchídnál egy kávéházban, egy szöges, rozoga széken.

Küzdelem egy életen át

Kabdebó Lóránt bocsátotta Felszeghi Sára rendelkezésére Szabó Lőrinc összes orvosi leletét, melyek által a tanárnő rádöbbent, hogy a költő egész életét átjárta a küzdelem. Fiatalabb korából ugyan nincsenek komolyabb megbetegedésre utaló dokumentumok, mégis már ekkor az emelkedett vérnyomást értékek jelzik, hogy valami történni fog, melyet a Gondolat c.versében fogalmazott meg. 1935-től olyan kisebb betegségekről származnak leletek, mint például vesekő, vagy lábszár tályog, s bár ezek még nem számítanak sorsfordító betegségeknek, mégis már ekkor érezni lehetett a szenvedéssel, gyógyulási folyamattal járó magányt és kiszolgáltatottságot műveiben.

Később jöttek a komolyabb bajok:

magasvérnyomás betegség, majd szívinfarktus, melyekről Intelem című versében is ír. Az első infarktusát kihordta lábon, és csak két hónappal később diagnosztizálták, hogy mi is történt, s a másodikat is csak két nap múlva fedezték fel.

Megviselte az általa „a meghurcolás éveinek” nevezett 1944-46-os időszak, amikor őt is érintették az írók elleni támadások, ami egy volt az infarktusához vezető okok közül – emlékeztetett a monográfus, hozzáfűzve: aprólékosan leírt betegségeihez nagyban hozzájárult élete szerelmének a halála, mely akkora megrázkódtatás volt a számára, hogy már ki se tudta igazán írni magából, s ami után hiába segítették családtagjai és barátai, a lelke már sosem lett teljes, annak ellenére, hogy

még így is sikerült maradandót alkotnia a szenvedésből, betegségből.

Ezen túl megkeserítette nemzetének balsorsa is, amelyet életében kiadatlan két verscikusában gondolt végig, a Vereség után, majd a forradalmat és szabadságharcot ünneplő és a bukást sirató Meglepetések szenvedélyes vallomásában - összegezte a professzor.

Téma: Szabó Lőrinc poétikájának üzenetei Rendhagyó jubileumi irodalmi disputa Prof. dr. Kabdebó Lóránt egyetemi tanárral, Szabó Lőrinc monográfusával
Vendég: Prof. dr. Kabdebó Lóránt egyetemi tanár és PhD. Dr. Felszeghi Sára egyetemi docens
A műsor mentora és moderátora: dr. Dudás Ferenc, a közigazgatás szakértője
04:48 Kabdebó Lóránt életútja
08:02 Önző vagy sem a A semmiért egészen című költemény?
25:09 A szenvedésnek kitett emberi testet megidézése
31:04 Szabó Lőrinc orvosi leletei, és azok hatása költeményeire
37:30 Küzdelem a boldogságért
43:44 „Ha a lélek nem bírja a terhet, átteszi a testre”
48:53 Magyarság versek
Most adásban
Téma: Az elmúlt félév tapasztalatai – Illés Géza főosztályvezető, Szekszárdi Járási Hivatal, Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály
Ezt követő adásaink