Életmód
Egytizedét ismerjük csak a rovaroknak
Kép: pixabay.com
2017. január 10.

Az év rovara a nagy szarvasbogár. A Magyar Rovartani Társaság a Természettudományi Múzeummal közösen hetedszer hívta internetes szavazásra az állatkedvelőket, hogy eldöntsék, melyik ízeltlábú lesz az esztendő sztárja. Bár a nagy szarvasbogarat sokan kifejezetten szeretik, a rovarok világa mégis megosztó, sok a nem szeretett köztük. Pedig összességében jóval többen vannak, mint hinnénk ‒ olvasható a hirado.hu-n.

Merkl Ottó a Magyar Természettudományi Múzeum entomológusa az M1 – Kék bolygó című műsorában kifejtette, a legtöbb ember valóban azt érzi, hogy a madarak, az emlősök és a hüllők uralják a bolygót az emberen kívül. A valóság azonban az, hogy a Föld legalább 10 millió éve a rovarok bolygója. Minden állatot és növényt egybevéve másfél millió fajt ismerünk, ebből egymillió a rovar. Az ismertnél azonban valószínűleg tízszer több faj létezik, tehát nem egymillió, hanem 10 millió rovarfaj él a Földön – tette hozzá.

A szakember csaknem 35 éve a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója, a Magyar Rovartani Társaság alelnöke, a rovarok, pontosabban a bogarak szerelmese.

A kívülállónak a rovar és a bogár keverhető fogalom, nagyon gyakran keverik is, ami helytelen. A rovarok egy nagy kategória, úgy mondjuk, hogy osztály, amelyen belül harmincvalahány rend van, ebből az egyik a bogár. Szokták mondani, hogy nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar – ez teljesen helytálló – magyarázta a műsorban.

Az egymillió rovarfajból mintegy négyszázezer bogárfaj, ezek százötven családra oszthatóak. A családokon belül kilenc olyan van, amelyben a fajszám meghaladja a tízezret. A cincéreké az egyik.

Hozzátette, kevesen tudják, hogy a gyászbogarak fajszáma is meghaladja a 10 ezret, pontosabban eléri a 20 ezret. Általában nem olyan ismertek, mint a cincérek, a ganéjtúrók, a cserebogarak vagy az ormányosbogarak, ennek oka, hogy Magyarországon kevés fajuk van és főleg éjszakai életmódúak. A sivatagokban ugyanakkor az élővilág nagy részét gyászbogarak teszik ki, illetve nagyon sok fajuk jut a trópusi esőerdőkre is.

Merkl Ottó a gyászbogárfélék világszerte elismert szaktekintélye, számos példányt neveztek el róla.

Szavai szerint a legtöbb ember szemében a rovarok félelmetesek, jobb tartani tőlük, bejönnek a lakásba, és nem jó, ha ott vannak. Valójában azonban nem egészen ez a helyzet, a legtöbb rovar teljesen ártalmatlan az ember számára.

Bizonyos kultúrákban ezeket az állatokat is nagy tisztelet, rajongás övezi, egyes bogárféléket például díszként használnak.

hőscincér
pixabay.com

Az entomológus a műsorban kifejtette, a legtöbb rovarnak úgy van köze az emberhez, hogy kárt okoz neki, de ide a rovarfajoknak csak kis része tartozik. Még kevesebb a száma azoknak, amelyek közvetlen hasznot hoznak az embernek, mint például a mézet készítő méh.

Van viszont egy sokkal nagyobb és közvetettebb hasznuk, méghozzá a virágos növények megporzása. Minden színes gyümölcs és virág, amit ismerünk, nélkülük nem létezne, a rovarok porozzák be őket. Ha a megporzó rovarok bármilyen okból visszaszorulnak, számuk csökkenni kezd, akkor nagy baj van – tette hozzá.

A földművelés, a növényvédő szerek alkalmazása és a klímaváltozás is jelentősen ritkíthatja állományukat. Másrészt a felmelegedés és az emberi közreműködés hatására olyan fajok is elterjedhetnek, amelyek jelenléte nem kívánatos.

méhek, forrás: Reuters

Ronkay László a múzeum lepkegyűjteményének főmuzeológusa hozzátette, az emberiségnek a Föld felszínét elfoglaló tevékenysége jelentősen megváltoztatja az egész képet. Annak idején minden élőlény ott élt, ahol neki alkalmas volt. Mindezt ma már nem tehetik meg, mert az ember csak kis fragmentumokat hagyott meg a valamikori természetes élőhelyekből, amelyek között az állatok ugrálnak, illetve az ember akarva-akaratlanul szállítja őket – magyarázta.

Ennélfogva nemcsak egy-egy különleges faj tűnhet fel nem várt helyszíneken, hanem olyanok is, amelyek kártékonyak. Szavai szerint például a vadgesztenye aknázómolyt csak 1985-ben fedezték fel és írták le, de alig 10 év alatt Európa atlanti partvidékére is eljutott, jól láthatóan a terjedést alapvetően befolyásolták a nagy kamionútvonalak.

A rovarok tehát, bár aprók, viszont sokan vannak, többen, mint gondolnánk.

Egyesek ugyan kártékonyak, de többségük nemhogy hasznos, hanem szükséges is a Föld arculatának megőrzéséhez.
Most adásban
Téma: A Szigetszentmiklósi Igazgatási Központ – Bekk Mária hivatalvezető, Szigetszentmiklósi Járási Hivatal
Ezt követő adásaink