Életmód
Számos tényező vezethet szívritmuszavarhoz
Kardioközpont Kép: Pixabay
2017. január 11.

Ha valaki dobszerű szívverést tapasztal, mellkasi remegésérzése, légszomja van, szédül, a mellkasában, a torkában, gyomortájékon furcsa fájdalmat, szúrást érez, lehetséges, hogy szívritmuszavarban szenved.

Ennek a betegségnek számos formája létezik, és többféle kockázati tényező is vezethet a kialakulásához. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa arról beszélt, hogy melyek ezek a rizikófaktorok, vagyis mi válthatja ki a szívritmuszavart, és miért nagyon fontos az alapos kivizsgálás a személyre szabott kardiológiai terápia meghatározásához.

Minél idősebb valaki, annál veszélyeztetettebb

Az 1948-ban megkezdett, 38 éven keresztül zajló Framingham-kutatás (Framingham Heart Study) a hosszú távú követéses vizsgálatok közül a legelső, máig a legnagyobb jelentőségű szívvizsgálat volt. Célkitűzése a keringési (kardiovaszkuláris) betegségek közös jellemzőinek, illetve háttértényezőinek feltárásának meghatározása volt.

Az évtizedek során gyűjtött információk elemzéséből azonosították a keringési betegségek legfontosabb kockázati tényezőit: a magas vérnyomást, a magas vérzsírszintet, a dohányzást, elhízást, cukorbetegséget és a mozgásszegény életmódot. A statisztikai adatok összevetése után arra is fény derült, hogy a szívritmuszavar az életkorral is összefügg. Az adatok ugyanis azt mutatták, hogy minden 10 évvel idősebb korcsoportban megduplázódott a pitvarfibrilláció (súlyos szívritmuszavar) előfordulása a 10 évvel fiatalabb korosztályhoz képest (a 80 éves korosztályra elérve a 10 százalékos arányt). A vizsgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy a normális vérnyomással rendelkező egyénekhez képest a magas vérnyomással küzdő férfiak körében 80 százalékkal, míg a nők körében 70 százalékkal nagyobb a rizikója pitvarfibrilláció kialakulására.

Mi áll a szívritmuszavar hátterében?

Elképzelhető, hogy az elváltozás „szív eredetű”, tehát a szív szerkezetében, illetve működésében állapítható meg zavar, de az is előfordul, hogy szíven kívüli ok található a háttérben. Ilyen lehet például a magas vérnyomás, a krónikus tüdőbetegség, a pajzsmirigybetegség, vagy az alvási apnoé. A leggyakoribb kockázati tényezők közé tartozik továbbá a 60 évnél magasabb életkor, a mértéktelen alkohol, és serkentőszerek fogyasztása, egyes súlyos fertőzések, valamint szerepet játszhat még a kialakulásában a túlsúly, az érelmeszesedés, a magas koleszterinszint és a családi halmozódás is. „Látható tehát, hogy a szívritmuszavar mögött számos ok állhat, ezért pontos meghatározása és kivizsgálása alapos orvosi munkát igényel” – tudjuk meg Vaskótól.

Hogyan történik a kardiológiai kivizsgálás?

Ennek során a kardiológus felveszi az anamnézist, azaz felveszi a beteg kórtörténetét, rákérdezve az esetleges családi halmozódás lehetőségére. Ezután kerül sor vérnyomásmérésre, majd egy komplett laboratóriumi vizsgálatra, amelynek során nézik a vérzsírok, a vércukor és a húgysav szintjét, valamint a máj- és vesefunkciót is. A laborvizsgálat része a pajzsmirigyhormon szintjének vizsgálata is, mivel a pajzsmirigy alul- vagy túlműködése egy sor kardiológiai panasz hátterében állhat.

Hogyan zajlanak a műszeres vizsgálatok?

A műszeres vizsgálatokat általában a nyugalmi, 12 elvezetéses EKG-vizsgálat indítja, amely kimutatja a különböző ritmuszavarokat, vezetési zavarokat és egyéb eltéréseket is. A terhelésre jelentkező ritmuszavar, illetve a szív vérellátási zavara a szív terheléses EKG-vizsgálatával diagnosztizálható. Ennek során fokozatos mértékben terhelik a beteget szobakerékpáron, futószalagon vagy evezőpadon. A terheléses EKG-vizsgálat segít eldönteni, hogy van-e a hátterében a szívnek vérellátási zavara.

A szív ultrahangos vizsgálatával meg lehet állapítani a szív üregeinek méretét, a falak, illetve a vért irányító billentyűk mozgását, betegségeit. A szív elektromos tevékenységének folyamatos, 24 órán át tartó rögzítésére pedig a Holter-vizsgálatot alkalmazzák.

A szívritmuszavar pontos oka csak alapos kikérdezéssel és vizsgálatokkal deríthető ki

„Összegezve tehát látható, hogy a szívritmuszavart számos betegség okozhatja, ráadásul nagyon sok fajtája van, legalább százféle ritmuszavar ismert. Ezért a személyre szabott terápia megkezdése előtt nagy gondot kell fordítani az alapos kikérdezésre és a fizikális, valamint a műszeres vizsgálatokra is, hogy a betegség pontos hátterét feltérképezhessük, majd meghatározhassuk a szív állapotát javító, illetve helyreállító terápiát” – magyarázza Vaskó Péter.

Következő adásunk
Téma: Földalatti futás Kőbányán – Kanizsár István, koordinációs és technikai igazgató, BBU Föld alatti futás 2017
Ezt követő adásaink