Belföld
Lázár: Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa
Kép: kormany.hu/Botár Gergely
2017. február 16.

Lázár János szerint Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa, az illegális bevándorlás azonban érdemben veszélyeztetheti az elmúlt években helyreállított közbiztonságot.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a kormány 2010-ben úgy kezdte meg a munkáját, hogy 440-450 ezer között volt a regisztrált bűncselekmények száma. 2016-ra ez a szám 270-290 ezer közé csökkent - mondta.

Lázár János szerint a bűncselekmények számának csökkenéséhez a többi között hozzájárult az, hogy 7100 fővel nőtt a rendőrség létszáma. A javuló statisztikákban - tette hozzá - jelentős szerepe van a körzeti megbízotti rendszernek.

Elmondta, a kormány szerdán újabb rendőrségi helikopterbeszerzésről döntött.

30 százalékkal nő az állami cégek dolgozóinak bére 2019-ig

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy a kormány

a MÁV esetében idén 13, jövőre 12, 2019-ben pedig 5 százalékos béremelést hagyott jóvá, a Magyar Posta munkavállalóinál pedig idén 14, jövőre 12, 2019-ben pedig 6 százalékot.

A miniszter elmondta azt is, hogy a nemzeti fejlesztési tárcához tartozó 230 állami cég esetében döntöttek arról is, hogy az a mintegy 100 ezer dolgozó, aki a minimálbérnél kevesebbet keresne, megkapja az új minimálbért és a garantált bérminimumot. Ez 14 milliárd forintot jelent - mondta, hozzátéve, a többi munkavállalót is érintő béremelés éves szinten 100 milliárd forintos tétel is lehet.

Felidézte azt is, hogy 2017-ben más ágazatokban is folytatódnak a korábban megkezdett béremelések, emelkedik egyebek mellett a rendőrök, pedagógusok, szociális, kulturális és egészségügyi dolgozók bére.

A miniszter szólt arról is, Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa, az illegális bevándorlás azonban érdemben veszélyeztetheti az elmúlt években közbiztonság helyreállítása érdekében tett intézkedéseket.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2010-ben úgy kezdte meg a munkáját, hogy 440-450 ezer között volt a regisztrált bűncselekmények száma. 2016-ra ez a szám 270-290 ezer közé csökkent - mondta.

A miniszter több adatot is ismertetett: 2010-ben 310 emberölés volt, 2016-ban 224; a lopások száma 2010-ben 185 ezer volt, 2016-ban 92 ezer; a rablások száma közel 3400-ról 2016-ra 1141-re csökkent. Hozzátette: a közterületen elkövetett bűncselekmények száma 2010-ben 117 ezer volt, míg 2016-ban 54 ezer volt.

Lázár János azt mondta, 2010-ben 100 regisztrált bűncselekményből 46-ot zártak le eredményesen, 2016-ban 63-at.

A politikus szerint a bűncselekmények számának csökkenéséhez a többi között hozzájárult az, hogy 7100 fővel nőtt a rendőrség létszáma. A javuló statisztikákban - tette hozzá - jelentős szerepe van a körzeti megbízotti rendszernek, a rendőri életpálya bevezetésének.

A miniszter szólt arról is, hogy a szigorúbb büntető törvénykönyv is segítette a közbiztonság javulását. Hozzátette: 2010-ben 12 ezer-13 ezer ember volt börtönben, most 17 ezer-18 ezer van börtönben.

Nem szabad alábecsülni annak jelentőségét - folytatta - , hogy nőtt a foglalkoztatás, és a közfoglalkoztatásban is vannak olyanok, akik ma munkából és nem szociális segélyből, illetve azt kiegészítő lopásból élnek meg.

Elmondta, a kormány szerdán újabb rendőrségi helikopterbeszerzésről döntött.

A miniszter közölte, hogy a kormány szerdai ülésén Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a veronai buszbalesetről, illetve az iskolai kirándulásokról adott tájékoztatót. Emlékeztetett arra, hogy az osztálykirándulások szervezésének szabályairól, a diákokat szállító járművekre vonatkozó szabályokról konzultációt indítanak a pedagógusokkal, az iskolaigazgatókkal és a szülőkkel. Megjegyezte, a kormányülés résztvevőit is megosztotta a szabályozás kérdése.

Beszámolt arról is, kijelölték a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő út nyomvonalát, az új négysávos út a zalaegerszegi önkormányzat kérésére Sármellék felé épül és nem a 76-os út nyomvonalát követi. Hozzátette: a szegedi egyetem jogi kara 650 millió forint támogatást kap épületbővítésére, míg a mentőszolgálat 1,4 milliárd forintot mentőjármű beszerzésére.

Elmondta, a Fidesz-frakció kihelyezett ülésén szerda este Orbán Viktor miniszterelnök számolt be a politikai helyzetről, és "a képviselők mérsékelten voltak kritikusok", kellemetlen és nehéz kérdések nem hangzottak el.

Megkérdezték a fóti gyermekváros tervezett átalakításáról is. Ezzel kapcsolatban a kormány céljaként jelölte meg, hogy az állami gondozásban lévő gyermekeket nevelőszülőknél helyezzék el. A kormányzati tervek más bérlőt, ott élőt nem érintenek, s sem az értékesítés, sem az üzleti hasznosítás nem merült fel a kiemelt műemléki területen - emelte ki.

Kérdezték a Fővárosi Közterület-fenntartó munkatársainak tervezett sztrájkjáról is. Azt felelte, az önkormányzati tulajdonú cég béremelésében a kormánynak nincs beleszólása, azonban ha a főváros segítséget kér, kész megadni. Lázár János egyúttal beszámolt arról is, hogy a Belügyminisztérium jelentést készít arról, hogy mely kistelepüléseknek okoz gondot a megemelt köztisztviselői bérek kifizetése, s kész segíteni az érintetteknek.

A minisztert ismét megkérdezték az Alexandra könyvesbolthálózat helyzetéről, amelyet L. Simon László, a Miniszterelnökség volt államtitkára súlyos kultúrpolitikai ügyként jellemzett és összefogást sürgetett. Lázár János ezzel szemben közölte, a kormány piaci és nem nemzeti ügynek tekinti a kérdést, a nemzetgazdasági miniszter nem kockáztatja erre az adófizetők pénzét.

Az olimpiára vonatkozóan azt mondta, a kormány tiszteletben tartja az aláírásgyűjtést és várja az eredményt. Hangsúlyozta, hogy mindenkinek joga van népszavazást kezdeményezni, aláírást gyűjteni és ezt tiszteletben kell tartani. Nagy hibát vétenek azok, akik ezzel szemben bármiféle szóbeli vagy fizikai atrocitást követnek el - jelentette ki. Ugyanakkor "Dávid és Góliátok" harcaként írta le a 2024-es olimpiai pályázatot, amelyen Budapest mellett Párizs és Los Angeles is indul. Szerinte Budapest nagy hátrányból indul, és a főváros esélyeit illetően nem optimista.

Kérdésre beszélt arról, hogy a pszichológuskamarát létrehozó törvénytervezet még nem volt a kormány előtt, mert tudomása szerint vannak olyan kormánypárti képviselők, akiknek fenntartásaik vannak azzal kapcsolatban és annak elfogadásához nem biztos, hogy meglenne a parlamenti többség.

Most adásban
2023, avagy Futurisztikus utazás, a közigazgatási képzés galaxisában
Ezt követő adásaink