Külföld
Alkotmánybírósági csúcstalálkozót tartottak a V4-ek
OPH Kép: Amdala.hu/Dóka Attila
2017. február 17.

Első ízben Budapest adott otthont február 16-án annak a történelmi jelentőségű találkozónak, amelyen valamennyi visegrádi ország alkotmánybírósága képviseltette magát. A cseh, lengyel és szlovák alkotmánybíróságok vezetői, illetve képviselői részt vettek a magyar Alkotmánybíróság által szervezett konferencián, amely azt a kérdést járta körül: miként őrizhető meg az alkotmányos identitás az Európai Unió keretein belül.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a konferenciát követő sajtótájékoztatóján kiemelte: a visegrádi országok alkotmánybíróságai közötti kapcsolat különös jelentőséggel bír. 2004-ben együtt váltak az Európai Unió tagjává, és mind a mai napig szoros együttműködést ápolnak. Elmondta: az uniós polgárok mindennapjait is befolyásoló, aktuális kérdés, hogy a tagállami alkotmányok és az uniós jog ütközése esetén a tagállami alkotmány szabályainak – és az alkotmánybíróságok által adott értelmezésének – van-e elsőbbsége. Beszédében rámutatott: a magyar Alkotmánybíróság 2016 decemberében hozott döntése értelmében

az Unióval közös hatáskörgyakorlás nem járhat Magyarország szuverenitásának, illetve alkotmányos önazonosságának sérelmével,

mint ahogy a tagállamok a maguk részéről az emberi méltóság és az alapvető jogok lényeges tartalmának védelméről sem mondhatnak le. Az Alkotmánybíróság feladata és felelőssége, hogy végső fokon védelmezze az alapjogok lényeges tartalmát és az emberi méltóság sérthetetlenségét. Az elnök hangsúlyozta: a magyar Alkotmánybíróság meggyőződése, hogy az ehhez hasonló kérdésekkel kapcsolatban a tagállamoknak érdemi párbeszédet kell egymással folytatniuk. Ezt a folyamatot kívánta Magyarország támogatni a V4-es alkotmánybírósági találkozó megszervezésével, amelynek legnagyobb vívmánya, hogy a visegrádi együttműködést egy újabb dimenzióval, az alkotmánybíróságok közötti szorosabb együttműködéssel bővítette.

Konferencia az alkotmányos identitásról

Az Alkotmánybíróság által szervezett, budapesti konferencián a magyar, a cseh, a lengyel és a szlovák alkotmánybíróságok vezetői és tagjai vettek részt. A tanácskozás középpontjában az Európai Unió jogának és a tagállamok alkotmányos identitásának viszonya volt.

Az Európai Unió tagállamai a közös célkitűzéseik elérése érdekében hatásköröket ruháztak az Unióra, valamint kötelezettség terheli őket az uniós célok megvalósítását illetően. A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés szerint

az Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti, illetve alkotmányos identitását.

Ez felveti azt a kérdést, hogy a tagállami alkotmányos szabályok egy részének érvényesülése megelőzheti-e az uniós jog alkalmazásának elsőbbségét. A tagállami alkotmány és az uniós jog ütközése esetén vizsgálandó, hogy az adott szabály kapcsolatban áll-e a tagállam alkotmányos identitásával.

A konferencián Trócsányi László igazságügyi miniszter bevezető beszédét követően Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság az alkotmányos identitás fogalma alatt Magyarország alkotmányos önazonosságát érti. Ennek pontos tartalmát a testület esetről-esetre bontja ki az Alaptörvény alapján, így a tavaly év végén született határozat egyelőre szimbolikusnak nevezhető. A döntés felsorol néhány, az alkotmányos identitás körébe sorolható elemet: ilyenek a szabadságjogok, a hatalommegosztás elve, a köztársasági államforma, a közjogi autonómiák tisztelete, a vallásszabadság, a törvényes hatalomgyakorlás, a parlamentarizmus, a jogegyenlőség, a bírói hatalom elismerése, és a velünk élő nemzetiségek védelme.

Pavel Rychetský, a Cseh Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke kiemelte: az elmúlt száz évben drámai változások történtek a régióban, a közös örökség és történelem megerősítette a négy államot összekötő barátságot, összetartást. Remek elgondolás, hogy a visegrádi együttműködést az alkotmánybíróságok szintjére is kiterjesztették a találkozó megszervezésével. Hozzátette: bár az Unióban a közös európai identitás még utópia, „európai optimistának” tartja magát.

Marianna Mochnáčová, a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának tagja elmondta: örömmel tett eleget a Szlovák Alkotmánybíróság a magyar fél meghívásának, mivel a két intézmény régóta remek kapcsolatot ápol. Mivel a Szlovák Köztársaság szuverén, demokratikus jogállam, az Uniónak feltételesen átadott hatáskörök csupán addig tekinthetőek átruházottnak, amíg az Unió semmilyen formában nem veszélyezteti a szlovák nemzeti szuverenitást és a jogállamiságot.

Lech Morawski, Lengyelország Alkotmánybíróságának tagja kiemelte: Lengyelországban az alkotmányos identitással és az alkotmánybíróság szerepével kapcsolatos aktuális vita részben jogi, részben politikai természetű, és a lengyel alkotmány eltérő értelmezésén alapszik.

Következő adásunk
Téma: Meeting Of Styles – Magyarországra ért a nemzetközi streetart és graffiti rendezvénysorozat – Árvay Márton főszervező
Ezt követő adásaink