Közigazgatás
Formálódni kell a felsőoktatásnak is
OPH Kép: Reuters/Marcelo del Pozo
2017. február 17.

A cégek elvárása nagyon megváltozott: tanulni és változni képes munkaerőre várnak, olyanokra, akik kellőképpen sokszínű tudással rendelkeznek, és akiket saját igényeik szerint képezhetnek tovább ─ hívta fel a figyelmet a Rádió Orienten Szatmári Péter, a Zsigmond Király Egyetem rektora, aki a bolognai rendszer előnyeiről és problémáiról, az élethosszig tartó tanulás, valamint a tudás fontosságáról is beszélt.

A bolognai átállás legfontosabb célja az volt, hogy megvalósuljon a teljes átjárhatóság a felsőoktatás terén, és virtuálisan megszűnjenek a határok. Vagyis, ha valaki megkezdte tanulmányait alapszakon, majd abbahagyni kényszerült, akkor bárhol, bármikor tudja folytatni ott, ahol abbahagyta ─ emlékeztetett Szatmári Péter. A rektor hozzátette, a másik cél az volt, hogy az alapszakos képzést minél inkább közelítsék a piaci igények felé. Ha valaki úgy dönt, hogy nem kíván a tudományokban továbbhaladni, akkor három év után ki tudjon lépni a munkaerőpiacra, de a későbbiekben vissza is tudjon csatlakozni oda, ahol abbahagyta tanulmányait.

Persze a bolognai képzés ellen is szólnak érvek

– ismertette Szatmári. Vannak olyan területek, ahol a hároméves képzés nem megfelelő, például a pedagógusképzésben visszaáll az 5-6 éves oktatási időtartam. A másik probléma, hogy nagyon sok intézmény az alapképzésbe sokszor még a mesterszakok tartalmát is belesűrítette azért, hogy bebiztosítsa önmagát és képzési struktúráját. Emiatt sok esetben kiüresedtek a mesterszakok, másfelől meg szinte teljesíthetetlenné váltak az alapszakok bizonyos területei. Miközben a cégek elvárása is nagyon megváltozott: tanulni és változni képes munkaerőre várnak, olyanokra, akik kellőképpen sokszínű tudással rendelkeznek, és akiket saját igényeik szerint képezhetnek tovább ─ mondta el a bolognai képzésről tapasztalatait az egyetemi vezető.

A magyar felsőoktatásban különböző intézménytípusok vannak: főiskolák, az alkalmazott tudományok egyetemei, tudományegyetemek. Ezek között az intézmények között van hasonlóság, mert az alapképzéseket mindenhol ugyanaz a struktúra jellemzi. Nyilvánvalóan a tudományegyetemekre jellemző attitűd az, hogy elsősorban a kutatás, a tudomány világára képzik a hallgatókat. Az alkalmazott tudományok egyetemei a valóságban is alkalmazzák azt, amit a piacon látnak, és azokat visszaviszik az oktatásba. A főiskoláknak is az a célja, hogy minél inkább a gyakorlat felé orientálják a hallgatókat. Az alapképzések szakmai gyakorlatot is tartalmaznak, így a diákoknak konkrét ismereteik lesznek a munkahelyről, és szerencsés esetben már ebben a szakaszban elkelnek a munkaerőpiacon ─ tájékoztatott a Rádió Orient vendége.

A képzési rendszerben megjelent egy új modell, a duális képzés. Ez azt jelenti, hogy a hallgató, aki jelentkezik a felsőoktatásba, lehetőséget kap arra, hogy ne pusztán nappalis tanuló legyen, hanem a képzés mellett dolgozzon is. A cég részéről is van kötelezettség, mert vállalja, hogy foglalkozik is a hallgatóval a képzés ideje alatt. Mint a szakértő rámutatott, a felsőoktatás és a munkaerőpiac együtt képzi a szakembereket, hogy alkalmasak legyenek az adott munkára. Fontos számukra, hogy

a fiatal képes legyen váltani, az új információkat befogadni, és kész legyen arra, hogy magát is állandóan változtassa.

A rektor kitért arra is, hogy a felsőoktatásban dolgozóknak fel kell ismerniük, hogyan kell a hallgatókat megszólítani, mert napjainkban teljesen reménytelennek látszik az a fajta statikus módszertan, „hogy az oktató bemegy az órára, és valami nagyon okosat elmond”. Teljesen másképp fogyasztják az információkat, ezért fontos, hogy a felsőoktatásban a kolléga rendelkezzen a Big Data képességével, és lássa azt, hogy mi történik a világban. A tanárnak arra kell törekednie, hogy a tömegesség helyett a személyesség felé tolja el a képzést, és próbálja azokat az érzelmi csatornákat megtalálni, amelyek érdeklődővé teszik a diákokat a tanulás iránt. Különös szerepe van ebben az új struktúrában a tanáregyéniségeknek, újra az a fontos, hogy

azok a személyek, akik felállnak a katedrára, rendelkezzenek olyan empatikus, szónoki és meggyőzőképességgel, amelyekkel a gyerekeket a virtuális komfortzónából ki lehet mozdítani.

Az élethosszig tartó tanulás központi kérdés – szögezte le Szatmári Péter. Gyakorlatilag megszűntek a végleges foglalkozások, ha valaki bekerül a munkaerőpiacra, láthatja, ha állandóan nem képzi magát, akkor nemcsak lemarad, hanem képtelen lesz arra is, hogy megértse a változásokat, amelyek körülette történnek az adott munkakörben. Ezért szinte kötelező, elkerülhetetlen az ismeretek folyamatos bővítése, akár a szakmai területen, akár a nyelvtudást illetően. Érzelmileg is fontos, mert a tanulás arra kényszerít bennünket, hogy a napi gondjaink hátrébb kerüljenek, arra koncentráljunk, hogy szellemileg képezzük magunkat, és ez a konfliktus- és stressztűrő képességünket is erősíti ─ zárta gondolatait a rektor.

Tudás Akadémia
Rendhagyó szakmai disputa Szatmári Péterrel (Zsigmond Király Egyetem, mb. rektor), a kérdés szakértőjével
A műsor mentora és moderátora: Dr. Dudás Ferenc, a közigazgatás szakértője
Következő adásunk
Téma: A Kárpát-Haza OperaTúra Kolozsváron – Solymosi Tamás igazgató, Magyar Nemzeti Balett
Ezt követő adásaink