Életmód
Érdemes kivizsgáltatni az erős szívdobogást
OPH/Kardióközpont Kép: pinterest.com
2017. március 14.

Akár a családban fordult elő szívbetegség, akár szokatlan tüneteket tapasztalunk, a kardiológiai kivizsgálás számos súlyos, akár végzetes betegség kiszűrését, megelőzését teszi lehetővé - hívja fel a figyelmet Vaskó Péter, a Kardioközpont specialistája.

A szív nem mindig jelez

Számos szívbetegség (például a szívritmuszavar) sokáig rejtve marad az érintettek elől, hiszen nem okoz tünetet. Ugyanakkor egyetlen tünetre sem mondható, hogy mindenképpen szívbetegségre utal, de ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat. "Mindenkinek ajánlott részt venni egy alapos kivizsgáláson, aki erős szívdobogást, hirtelen bedobbanásokat, kimaradásokat, gyengeséget, tartós kimerültséget, mellkasi szorítást, légszomjat tapasztal. Ugyanígy gyanús lehet, ha nem derül ki, mi okozza a rendszeres fejfájást, a szédülést, illetve a váratlan eszméletvesztést" - hangsúlyozza Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. Kiemelte: ma már számos olyan műszeres vizsgálat áll rendelkezésre, amelyekkel gyors, pontos diagnózishoz juthatunk, és megkezdődhet a személyre szabott kezelés.

Vérnyomásmérés és 24 órás vérnyomásmérés

A vérnyomásmérés az első lépés a kivizsgálás útján, még akkor is, ha a páciens otthon is méri az értékeket. Ugyanakkor sok betegnél a vérnyomás csak időszakosan emelkedik meg, aminek kivizsgálására a 24 órás vérnyomásmérés jelent megoldást. A 24 órás vérnyomásmérés (ABPM) képes feltérképezni az időszakosan megemelkedő vérnyomást, és kizárja a „fehérköpeny szindróma” miatt mért magas értékeket is.

Nyugalmi EKG

Az EKG vizsgálat során vizsgálható a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, ritmuszavarok, károsodása. Számos egyéb probléma mellett információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is.

Holter-vizsgálat (24 órás EKG)

Bizonyos ritmuszavarok nem észlelhetők folyamatosan, ezért a véletlenszerűen megválasztott időpontban elkészített EKG-n nem mutathatók ki. Ilyenkor van szükség a Holter-vizsgálatra, amely egy 24 órás folyamatos vizsgálat hordozható EKG-készülékkel.

Terheléses EKG

Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, ritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezése céljából készülhet nyugalmi és terheléses EKG. Ez utóbbi azért lehet szükséges, mert vannak olyan betegségek, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés (jellemzően kerékpározás vagy futópad használat) közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét.

Szív ultrahang

A szív ultrahangos vizsgálatával álló- és mozgókép is kapható a szívről, sőt, az áramló vér sebessége is mérhető vele. A szívüregek, a szívfalak és a szívburok, valamint szívbillentyűk működése, az infarktus utáni falmozgási zavarok, a vérrög, a billentyűbetegségek, a hegesedések, a kóros irányú véráramlás, a pumpafunkció állapota és a szívburokban meggyűlő folyadék is kimutatható a szív ultrahang segítségével.

Laborvizsgálatok

Ahogy a legtöbb betegség esetén, a kardiológiai kivizsgálások során is nagy segítséget jelentenek a vérből kinyerhető adatok. A kardiológus által leggyakrabban kért vizsgálat a nagyrutin, különösen fontos lehet a bilirubin, a Gamma-GT, az LDH, a CK, a protrombin, a fibrinogén, a homocisztein és a süllyedés szintjének meghatározása. Ezen kívül fontos lehet még a vesefunkció, az ionok és a pajzsmirigy-funkció vizsgálata is.

Speciális vizsgálatok

Ritkább esetben szükség lehet még a szívizom izotópos vizsgálatára, elektrofiziológiai vizsgálatra, CT-re és MR-re is.

Most adásban
Téma: Családi futó és gyalogló nap – szeptember 23. – Dobor Dezső, a Magyar Sportújságíró Szövetség alelnöke
Ezt követő adásaink