Belföld
Szijjártó: a magyarok jogainak a megvédése a legfontosabb kérdés
OPH Kép: MTI/ Kovács Attila
2017. április 20.

Magyarország számára a legfontosabb kérdés a Nagy Britanniában élő magyarok jogainak a megvédése ‒ mondta ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a David Davis brit Európai Unióból való kilépésért felelős miniszterrel Budapesten folytatott csütörtöki megbeszélést követő sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: reálisnak tartja azt a várakozást, hogy teljes mértékben meg lehet védeni a Nagy Britanniában dolgozók, így az ott munkát vállaló magyarok jogait.

Szijjártó Péter elmondta, hogy az ő meghívására jött Magyarországra David Davis, aki végigjárja az uniós tagországokat és a brit álláspontról tájékoztatja a kormányokat, hogy elkerülhető legyen egy megállapodás nélküli Brexit, illetve egy rossz megállapodás.

A csütörtöki sajtótájékoztatón a külgazdasági és külügyminiszter a Brexittel kapcsolatos magyar álláspontot áttekintve emlékeztetett arra, hogy Nagy Britannia az ENSZ Biztonsági Tanácsának a tagja, atomhatalom, Európa legütőképesebb hadseregével ő rendelkezik, az övék Európa második és a világ ötödik legerősebb gazdasága, az Egyesült Államokkal pedig speciális a kapcsolata. A felsoroltak is mutatják, hogy egész Európa számára nagy veszteség a britek kilépése, ugyanakkor semmiképp se lehet minősíteni a brit polgárok döntését – mondta.

Felidézte azt is, Nagy Britannia Magyarország 11. legfontosabb kereskedelmi partnere, hazánknak tavaly 3,6 milliárd eurónyi exportja volt a szigetországba. Nagy Britannia Magyarország hetedik legjelentősebb befektetője – folytatta -, hazánkban 800 brit vállalat működik, melyek 51 ezer magyar embernek adnak munkát.

Rámutatott arra is, hogy a nemzetközi elemzések szerint a Brexitből fakadó növekedési veszteség egyik legjelentősebb vesztese lehet a közép- és kelet-európai térség.

A Külgazdasági A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági miniszter (j3) és fogadja David Davis, a Brexit-tárgyalások irányításáért felelős brit miniszter (b3) tárgyal Budapesten, a minisztériumban 2017. április 20-án.
MTI Fotó: KKM/Burger Zsolt

Ha 2019-ben és 2020-ban a brit befizetések nem érkeznek be az unióba, más tagállamok pedig nem vállalják át, és nem születik jó megállapodás a britek befizetéséről, akkor az Magyarország számára a mostani számítások szerint 1,4-1,5 milliárd eurónyi veszteséget jelente a magyaroknak járó pénzből ‒ közölte.

Szijjártó Péter szólt arról is, hogy Nagy Britanniában a brit statisztikák szerint 55 ezer magyar dolgozik, más becslések 55 ezer és 200 ezer közé teszik az ott dolgozók, tanulók számát, és megjegyezte, hogy a magyarok évente fejenként 6300 eurót utalnak haza, az unióban az ötödik legmagasabb az egy főre jutó hazautalások mértéke.

Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy a magyar kormány álláspontja szerint olyan tisztességes Brexit-megállapodást kell létrehozni, amely figyelembe veszi és érvényesíti az európai és a brit érdekeket is. Hozzátette: az unió a tárgyalások során nem okolhatja a briteket a kialakult helyzetért, mert akkor nem születhet jó megoldás.

Emellett minél szélesebb körű és minél átfogóbb szabadkereskedelmi megállapodásra van szükség az unió és Nagy Britannia között – közölte. Ha az Európai Unió nem képes ennek a megkötésére, akkor a szigetország minden bizonnyal azonnal megköti azt az Egyesült Államokkal, Brazíliával, de előkészítés alatt vannak Indiával, Ausztráliával, Új-Zélanddal, és Kína is nyitott erre. Egy ilyen helyzet óriási versenyhátrányt jelent majd az unió számára, ami pedig drámai hatással lesz az olyan nyitott gazdaságú országok számára, mint amilyen Magyarország – hívta fel a figyelmet. Átfogó, ambiciózus és a lehető legszélesebb körű szabadkereskedelmi megállapodásra van szükség az EU és Nagy Britannia között – hangsúlyozta a miniszter.

„A Nagy Britanniában dolgozó magyarok jogait meg kell védeni, ebből nem tudunk engedni” – emelte ki a miniszter, aki azzal folytatta, hogy kifejezetten jó esélye van egy kölcsönös megállapodásnak a britek és az unió között, a britekben egyértelmű készség és nyitottság mutatkozik, és a csütörtöki megbeszélés is ezt erősítette.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a Brexit-megállapodáson el kell érni, hogy a britek továbbra is vegyenek részt az európai védelmi és biztonsági rendszerben, valamint a közös költségvetéshez való brit hozzájárulás fenntartásának ügyében is meg kell tudni állapodni. Olyan megállapodásra van szükség, amely a kilépés után is egyensúlyban tudja tartani a jogokat és a kötelezettségeket – fogalmazott.

Most adásban
Nondirektív vezetés? – Dr. Komor Levente