Gazdaság
Világszinten elismert termék a szegedi búza, kukorica és szója
OPH Kép: Horváth Fanni OPH
2017. május 29.

A Szegeden működő Gabonakutató Nonprofit Kft. szabadalmaztatott növényeiből, több világszinten elismert. A nemesítéssel foglalkozó szervezet elsődleges célja, hogy olyan fajtákat hozzon létre, amelyeknek nagy a termőképességük, de mindez nem megy a minőség rovására. A kukorica és a szója esetében nem régiben olyan új hibrideket alkottak meg, amelyek különösen versenyképesek a nemzetközi piacon ‒ mondta Bóna Lajos a Rádió Orient műsorában.

Április 26-án ‒ a szellemi tulajdon világnapján – négy nagy intézmény részesült Millenniumi Díjban Budapesten. A Cellux Csoport, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Gabonakutató Nonprofit Kft. Utóbbi, évtizedek óta értékes hagyományokra és a legmodernebb ismeretekre építve fejleszti ki a legjobb minőséget és hozamot garantáló nemesített növényeket.

A sikeres munkához a kutatás, a fejlesztés, a marketing és az innováció harmóniájára van szükség az intézeten belül, hiszen ezek összeségével tartható fenn a növényi sokféleség

‒emelte ki a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezetője a Rádió Orient műsorában.

Az elmúlt évtizedek profit orientált termelési trendeje, nem a csak a talajokat merítette ki, hanem a gabona minősége is háttérbe szorult a mennyiségi termelés érdekében. A szegedi búza azonban megőrizte magas beltartalmi értékét és minőségét, hiszen a szervezet fő célja, hogy jó minőségben termő, stabil és magas hozamszintű fajtákat hozzanak létre, amelyek egyben fagy- és szárazságtűrő képességekkel is rendelkeznek.

A folyamatosan létrehozott új fajtákat – szellemi termékük megbecsülése végett – ipari szabadalommal vagy védjeggyel védik le. Ezzel biztosítva a hazai gazdákat és a külföldi felvásárlókat a minőségről, ugyanis a magyar fajták magyar vetőmagjai kiváló export termékek. Jelenleg az intézetnek közel ötven szabadalmaztatott fajtája van, ebből tíz-tizenkettő hibrid búza, tíz-tizenkettő hibrid kukorica, de van közöttük napraforgó és szója is. A magyar szója különösen keresett a külföldi piacon, mivel ezek genetikailag nem módosított fajták. Ennek sajnálatos következménye, hogy így a takarmányozáshoz szükséges szóját, Magyarország import útján szerzi be, amelyek a legtöbb esetben genetikailag módosított fajták - ismertette Bóna Lajos.

Az intézet vetőmag bevétele megközelíti az 1 milliárd forintot és jelenleg 22-23 országgal van élő export kapcsolata. Kitűzött cél azonban, hogy a jövőben- főként a környező országokban ‒ még komolyabb bázist és kereskedelmi kapcsolatokat építsenek ki.

Az ügyvezető kiemelte:

a jelenleg futó projektek közül nagy sikereket értek el a kukorica nemesítésben, hiszen a szuperkorai éréscsoportba tartozó szegedi fajták világszinten elismertek.

A szervezet célja, hogy a későbbi éréscsoportba tartozó fajták esetében hasonló sikereket érjenek el, ezzel is bővítve az exportra alkalmas magok palettáját. A jelentős belső konkurencia miatt nincsen egyszerű dolguk, ugyanis a nagy nemzetközi cégek sok esetben szintén Magyarországon fejlesztenek. Mindezek ellenére, a szervezet világszinten elöl jár a nemesítésben, így nem titkolt szándékuk, hogy az egész Kárpát-medencét ellássák vetőmaggal.

Téma: Millenniumi Díjban részesült a Gabonakutató Nonprofit Kft. Vendég: Bóna Lajos ügyvezető igazgató, Gabonakutató Nonprofit Kft.
Vendég: Bóna Lajos ügyvezető igazgató, Gabonakutató Nonprofit Kft.
A műsort vezeti: Kecskés Noémi
01:09 Klasszikus vetésforgóra való visszaállás
03:11 Intézménytörténet
05:34 Szegedi búza
09:06 Ipari szabadalmak és védjegyek
10:38 Egyéb szántóföldi növénytermesztés
13:20 Vetőmag bevétel
Következő adásunk
Téma: A szolgáltató kormányhivatal modell bevezetése; Felmérés a vállalkozói szférával való kapcsolatrendszerről – dr. Csíkos Zoltán főosztályvezető, Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály és Kontér Izabella Belső Ellenőrzési Osztály vezetője