Közigazgatás
Csépe Valéria: kialakult az új NAT alapkoncepciója
MTI Kép: Pixabay
2017. június 6.

Mostanra kialakult az új Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepciója, amelynek lényege, hogy az egyes képzési szakaszok végére megszerzendő tudásanyagot és készségeket határozzák meg, vagyis kimeneti szabályozású lesz, és ez a pedagógusok nagyobb szakmai szabadságával jár együtt ‒ mondta Csépe Valéria, a Nat kidolgozásáért felelős miniszteri biztos az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.

Csépe Valéria példaként említette, hogy meghatározzák majd, mit kell tudni és milyen kompetenciákkal kell rendelkezni az általános iskola alsó tagozata, felső tagozata, illetve a középiskola végére. A koncepciót tehát már kialakították, a teljes Nat és a hozzá tartozó kerettantervek azonban még hosszú munkát igényelnek tette hozzá.

A miniszteri biztos kijelentette: nem a mostani, túlszabályozott és nem feltétlenül korszerű NAT-ot változtatják meg, hanem teljesen újat készítenek.

Az új NAT-tal nagyobb szakmai szabadságot és az azzal járó nagyobb felelősséget kapnak a pedagógusok

folytatta. Ez azt jelenti, hogy a tanároknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy korszerű tartalmakat korszerű módszerekkel adjanak át, emellett tudjanak korszerű, jól működő pedagógiai programokat és helyi tanterveket készíteni magyarázta.

Nagy hiány van ma az alkalmazkodás alapját jelentő digitális kompetenciákban és idegennyelv-tudásban, ennek a kettőnek a megszerzésére nagy hangsúlyt fektet majd az új NAT közölte. Az előbbivel kapcsolatban megjegyezte: nem informatika oktatással kívánják azt megtanítani, hanem az eszközök használatán keresztül, a tananyagba, a tantárgyakba, a tanórába beépítve. Ugyanígy kellene eljárni az idegennyelv-oktatással is fűzte hozzá.

Csépe Valéria kitért arra is: nem lehet tudni, hogy 2029-ben, amikor a most szeptemberben iskolássá váló gyerekek elvégzik a középiskolát, milyen szakmák lesznek, és azokhoz milyen készségek szükségesek. Ezért fontos az élethosszig tartó tanulás egyik alapját jelentő problémamegoldó, illetve kritikus gondolkodás átadása az iskolában, vagyis az, hogy az ember mindig tudjon tanulni, újat tanulni és azt alkalmazni is.

Kapcsolódó cikkek
Palkovics: 120 milliárddal többet fordít a kormány az oktatásra

A következő évben csaknem 120 milliárddal többet fordít a kormány a költségvetésből az oktatási rendszer és a pedagógusok finanszírozására.

Maruzsa: továbbra sem osztályozzák a sajátos nevelési igényű gyerekeket

A sajtóban „Taigetosz-törvényként” emlegetett módosítás nem érinti a sajátos nevelési igényű ‒ például diszlexiás ‒ gyermekek osztályozását.

Rétvári: egészségesebb az étkezés az iskolákban

A kormány mindent megtesz, hogy a lehető legegészségesebb ételek legyenek az iskolákban -közölte az államtitkár.