Külföld
Éles viták Németországban a hamburgi zavargások után
MTI Kép: Reuters/Pawel Kopczynski
2017. július 12.

A szövetségi kormányt alkotó pártok közötti heves összetűzésébe torkollt Németországban a hamburgi G20-csúcs alatt történt zavargásokról folytatott vita.

Aki elfogadhatatlan módon Hamburg szociáldemokrata (SPD) polgármestere, Olaf Scholz távozását követeli a hét végén történt rendbontások miatt, annak a kancellár, „Angela Merkel lemondását is követelnie kell” – emelte ki egy szerdai lapinterjúban Sigmar Gabriel alkancellár-külügyminiszter, az SPD egyik vezető politikusa, a párt korábbi elnöke.

A Berliner Morgenpost című lapnak elmondta, hogy a Merkel vezette jobbközép CDU/CSU pártszövetségnek csak a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás fontos, és a hamburgi zavargások ügyét felhasználva „gonosz és alávaló választási kampányt folytat”.

Európai szinten szerveződtek az erőszakos bűnözők

Ezzel szemben a dolga az lenne, hogy a szociáldemokratákkal együtt választ keressen arra a kérdésre, hogy a hamburgi erőszakos bűnözők miként tudták európai szinten megszervezni magukat, miként fordulhatott elő, hogy az európai rendőri szervek és a hírszerző szolgálatok nem rendelkeztek elég információval a szervezkedésről és nem tudták megakadályozni az zavargók beáramlását Hamburgba, és hogy a politikának milyen tanulságokat kell levonnia mindebből Németországban és Európában.

Sigmar Gabriel szerint „az álnokság csúcsa”, hogy miközben Angela Merkel és kancelláriaminisztere, Peter Altmaier „krokodilkönnyeket ejt” és a szolidaritásáról biztosítja Olaf Scholzot, a CDU/CSU alsóbb szintjein „országos hangulatkeltés” zajlik a szociáldemokraták ellen „az úgynevezett +baloldali terror+” állítólagos támogatása miatt.

Élesen bírálták az SPD politikusát

Angela Merkel még kedden, az interjúból előzetesen ismertetett részletekre visszafogottan reagált, azt mondta, biztos benne, hogy a CDU/CSU és az SPD koalíciója kitart a ciklus végéig. Hozzátette: nagyon örült, hogy Sigmar Gabriel a német diplomácia vezetőjeként részt vett a hamburgi csúcson, és ezzel hozzájárult a találkozó sikeréhez.

A pártszövetség más szintjein viszont élesen bírálták az SPD politikusát. Gabrielnél „kiégtek a biztosítékok” – mondta a CSU főtitkára, Andreas Scheuer a Bild című lapnak.

A CDU konzervatív irányzatának egyik vezető alakja, a párt fiatal nemzedékének reménységeként számon tartott Jens Spahn pedig a Deutschlandfunk országos közrádiónak azt mondta, hogy Sigmar Gabriel felháborodást színlelve el akarja terelni a figyelmet az igazán fontos kérdésről, arról, hogy az SPD, a Zöldek és a szociáldemokratáktól balra álló Baloldal (Die Linke) miért viszonyul közömbösen a szélsőbaloldalhoz.

Az SPD elutasítja, hogy bármi köze lenne a zavargásokhoz

A hamburgi zavargások után széles körű társadalmi vitára van szükség a szélsőbaloldal társadalmi beágyazottságának okairól – tette hozzá a CDU elnökségi tagja. Az SPD elutasítja, hogy bármi köze lenne a zavargásokhoz. A „baloldaliság és az erőszak egymást kölcsönösen kizáró fogalmak” – nyilatkozott kedden Martin Schulz pártelnök-kancellárjelölt. A Zöldek és a Baloldal részéről is elítélték a zavargásokat és elhatárolódtak az erőszakos bűncselekmények elkövetőitől.

A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) július elején bemutatott éves jelentése szerint a hivatalnál nyilvántartott szélsőbaloldali csoportok létszáma 26 700-ról 28 500-ra, 2012 óta a legmagasabbra emelkedett. Az erőszakra hajlamosként számon tartott szélsőbaloldaliak száma 10 százalékkal 8500-ra nőtt.

A hozzájuk köthető erőszakos bűncselekmények száma viszont csökkent, 1608-ról 1201-re. A bűncselekmények valamennyi típusát együttvéve is mérséklődött a szélsőbal veszélyessége, az esetek száma 2246-ról 1702-re csökkent. Ez azonban főleg annak tulajdonítható, hogy nem volt olyan esemény, amelyre nagyszabású tiltakozó akciókat szervezhetett volna a szélsőbaloldali szubkultúra.

A BfV nyilvános jelentése nem tartalmaz adatokat arról, hogy mennyi szélsőbaloldalit tartanak számon fokozottan veszélyesként, súlyos erőszakos bűncselekmény elkövetésére hajlamos emberként.

A szélsőbaloldali erőszakkal is szembe kell szállni

A Die Welt című lap szerdán közölt értesülése szerint a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálatnál mindössze 4 ilyen személyt tartanak számon, további 120-ról pedig azt feltételezik, hogy logisztikai vagy egyéb segítséget nyújthatnak súlyos bűncselekményekhez.

Thomas de Maizere szövetségi belügyminiszter egy hétfői nyilatkozatában kiemelte, hogy a hatóságok lemaradásban vannak a szélsőbaloldal felől fenyegető veszélyek elhárításában. El kell érni, hogy „pontosan ugyanazzal a keménységgel” szálljanak szembe a szélsőbaloldali erőszakkal, mint a szélsőjobbról fenyegető veszélyekkel – mondta a miniszter.

A múlt hét végi csúcstalálkozó alatt történt zavargásokkal összefüggésben kiadtak 51 elfogatóparancsot és őrizetbe vettek 186 embert, köztük 132 német, továbbá 8 francia, 7 olasz, 5 svájci, 4-4 török és orosz, 3 lengyel és 2-2 holland, spanyol és portugál állampolgárt. További 225 embert előállítottak, köztük 67 külföldit, akik 13 különböző országból érkeztek. Az összecsapásokban csaknem 500 rendőr sebesült meg.

Most adásban
Téma: Családi futó és gyalogló nap – szeptember 23. – Dobor Dezső, a Magyar Sportújságíró Szövetség alelnöke
Ezt követő adásaink