Kultúra
A Klauzál tér és ami körülötte van
OPH Kép: beszedesparkok.hu
2017. július 16.

Készülőben van egy Erzsébetvárossal, azon belül is a Klauzál tér történetével foglalkozó monográfia. A verbális források, vagyis az emberekkel való beszélgetés problémás terület – mutatott rá Szívós Erika történész, a könyv alkotója, hiszen emlékezetünk gyakran torzít, áttételesen pedig nem szokott hatékonyan működni - fogalmazott a Rádió Orienten, az ELTE docense.

A szerző maga is a VII. kerületben született, gyerekkorának egy részét az Akácfa utcában töltötte, így elmondható, hogy személyes szálak fűzik a kutatási témájához. Mivel már abban az időben sem volt túlságosan sok zöld terület a környéken, a Klauzál tér meghatározóvá vált számára. Várostörténészként szüksége volt valamire, amivel össze tudja kapcsolni az egyéb hasonló kutatásait, és ez a téma ebben rendkívül jónak ígérkezett.

A kutatás a városnegyed kialakulásával kezdődik, majd a térrel folytatódik, melynek létrejötte az 1838-as árvíz utáni városrendezési tervben volt rögzítve. „A vizsgálódás egyik legizgalmasabb része az egymástól meglehetősen különböző források vizsgálata és összehangolása, mivel többfajta ilyen állomány is a rendelkezésünkre áll” – emelte ki a történész, aki elmondta: vizuális forrásként említhetők például a régi térképek, városfotók, filmek, dokumentumfelvételek. Ezeknek előnye, hogy jobban megérintenek egy tágabb közönséget is, ám a kevésbé prominens terek esetében nehezebb ilyen anyagokra bukkanni. Példaként megemlítette Klösz György fotográfust, aki olyan köztereket is megörökített, melyekről már akkor tudni lehetett, hogy hamarosan el fognak tűnni vagy jelentősen át fognak rendeződni a nagyaranyú városrekonstrukció miatt.

A kutató elmondta, hogy az írott források között tartják számon a telekkönyveket, az adásvételi szerződéseket, a végrendeleteket stb.

Mindezek hihetetlenül érdekes társadalomtörténeti dokumentumok tudnak lenni, és képesek olykor-olykor egészen más irányba terelni a kutatást.

Mivel emberek életmódjáról árulkodnak, sok mentalitástörténeti vonatkozást hoznak magukkal – ebbe beletartozhat a házasságkötés, a nők és férfiak jogai, illetve az akkori családok összetétele, működése. Különösen fontos a helyi középosztály, a zsidó lakosság szokásrendszere, tudniillik ez más városrészekben akár teljesen másképp is alakulhatott.

A verbális források, vagyis az emberekkel való beszélgetés már valamelyest problémásabb terület – mutatott rá Szívós Erika,”hiszen emlékezetünk gyakran torzít, áttételesen pedig nem szokott hatékonyan működni”. Ez azt jelenti, hogy gyakran még a saját gyermekkorunk eseményeire is csak homályosan tudunk visszaemlékezni, őseink tapasztalatait ezek mellett még nagyobb fenntartással kell kezelnünk – még akkor is, ha azok egyébként más, konkrét forrással pontosan alátámaszthatók. A docens asszony kiemelte azonban, hogy vannak rendkívül precíz emlékezők, és szerinte egyáltalán nem szabad elvetnünk a személyes élmények elmesélésének erejét, hiszen egy adott korszakkal kapcsolatos attitűdök is sok mindent felfedhetnek előttünk; mindössze annyi kiegészítést tett, hogy ezeket a „tapasztalattörténeti ágba” kell sorolnunk, ahol már egyáltalán nem kritérium a pontosság. A legidősebb ott élő interjúalanya 1926-ban született, így neki már vannak konkrét élményei a ʻ30-as, ʻ40-es évek Klauzál teréről. Összesen nagyjából 30-35 emberrel beszélgetett, köztük mai fiatalokkal is.

Műve elkészítésében – a kronológiai rendszer mellett – a tematikus, problémakörök mentén történő feldolgozást is alkalmazza.

Mindenképp külön fejezetet érdemel a régi pesti zsidónegyed története,

amely egy vallásilag sajátos konglomerátumot képzett, ezen belül jelentős a ki- és beköltöztetés, az ezzel járó társadalmi kicserélődés és annak traumái, maga a zsidóüldözés, a gettóban eluralkodó körülmények és az itt nagy százalékban kialakított „csillagos házak”. A másik fontos fejezet hétköznapi hősökről és híres emberekről fog szólni: Korda György, Presser Gábor, Füttyös Gyuri – hogy csak néhányat említsünk. Az 1990 utáni időszak feltérképezéséhez már sokkal inkább városszociológiai technikákra lesz majd szükség – tette hozzá.

Kutatása eleinte egy magányos vállalkozásnak indult, ám hamar rájött, hogy hatékonyabb, ha bevonja néhány egyetemi hallgatóját is. A nagyjából egy éven belül elkészülő könyve terjedelmét 250–300 oldalban képzeli el, melynek egyik kritériuma – a kiemelkedő tudományos munkákhoz híven –, hogy ne csak a szakmai közönség, hanem a laikusabb olvasók számára is élvezhető legyen.

Az interjú végén megtudhattuk, hogy a történészeknek általában tényleg van némi személyes kötődésük a választott témájukhoz, még akkor is, ha ez nem derül ki a tanulmányaikból, azonban olyan is előfordul, hogy valaki egy, a témavezetője által ajánlott kutatás során involválódik, és épp ez által köteleződik el valami mellett.

Téma: Erzsébetvárosi legendák
Vendég: Dr. habil. Szívós Erika egyetemi docens, ELTE
A műsort vezeti: Adorján András
Következő adásunk
Téma: Fókuszban a Nemzeti konzultáció – Gulyás Gergely frakcióvezető, Fidesz
Ezt követő adásaink