Külföld
Felgyorsulhat a népvándorlás a klímaváltozás miatt
hirado.hu Kép: pixabay
2017. augusztus 10.

Az adatok szerint 2100-ra 2 millió ember hagyhatja el a lakhelyét klimatikus okok miatt.

A korábbi tanulmányok szerint a legnagyobb népvándorlás a tengerszint emelkedése miatt lesz – e jelenség most is jelen van; a világ népességének fele tengerpartokon él, és habár valószínűleg a drága nagy városokat falak építésével meg lehetne védeni, de a többi területeket nem és onnan nincs hova menekülni – fogalmazott Mika János éghajlatkutató az M1 Ma este című műsorában, amelyről a hirado.hu számol be.

A szakértő azt mondta: a mostani menekülthullám nem az éghajlatváltozás miatt alakult ugyan ki, de a természet élhetetlenné tett számos lakóhelyet, ez pedig hozzájárult a politikai „felforduláshoz”. Példaként említette, hogy Szíriában a 2011 előtti 5 évből 3 aszályos volt; az ilyen területeken tehát rossz körülmények között élnek az emberek.

Az adatok szerint 2100-ra 2 millió ember hagyhatja el a lakhelyét klimatikus okok miatt.

Mika János hozzáfűzte, hogy ennek felső határát 1 milliárd emberben állapították meg, de az biztos, hogy sok száz millióan elvándorolnak majd.

Ugyanakkor – fűzte hozzá – , van remény arra, hogy nem emelkedik olyan gyorsan a hőmérséklet és le tudjuk lassítani a klímaváltozást.

A szélsőséges időjárási jelenségek miatt 2071 és 2100 között az Európai Unióban, Svájcban, Norvégiában és Izlandon évente akár 80-240 ezer ember is meghalhat – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tanulmányából. A Giovanni Forzieri vezette kutatócsoport a The Lancet Planetary Health című szaklapban mutatta be előrejelzéseit.

Mika János ezzel kapcsolatban azt mondta: Európában 2004-től jelent meg a hőségriadó fogalma, illetve az ezzel kapcsolatos operatív tevékenység. 2003-ban 70 ezerrel nőtt meg a halálozási arány a normális értékhez képest – fűzte hozzá.

Évente 3 ezer halál időjárás miatt

A kutatók a szélsőséges időjárásról 1981 és 2010 között készült 2300 jelentést elemeztek ki. Ezeket az adatokat összevetették a klímaváltozásra és a népesség 2100-ig bekövetkező növekedésére vonatkozó modellszámításokkal.

Az 1981 és 2010 közötti időszakban évente átlagosan háromezer európai halt meg időjárási katasztrófában. További intézkedések nélkül ez a szám 2041 és 2070 között évi 48-180 ezerre, 2071 és 2100 között évi 81-240 ezerre növekedhet.

„A klímaváltozás jelenti a legnagyobb globális veszélyt az emberi egészségre a 21. században” – mondta Giovanni Forzieri, a kutatócsoport vezetője.

A tudós és kollégái a hét legveszélyesebb szélsőséges időjárási jelenséget vették figyelembe: a folyók és a tengerpartok menti áradásokat, az aszályokat, az erdőtüzeket, a viharokat, valamint a hideg- és a hőhullámokat.

A hőhullám a legnagyobb veszély

A hőhullámok jelentik a legnagyobb veszélyt: a számítások szerint az évszázad utolsó 30 évében az időjárás áldozatai 99 százalékának halála a nagyon magas hőmérsékletre lesz visszavezethető.

Egyenlőtlen eloszlású Európában annak kockázata, hogy valakit érint szélsőséges időjárási jelenség, vagy akár annak áldozatul esik. Európa déli részén szinte mindenki meg fog tapasztalni évente egy katasztrófát. Közép-Európában a lakosság 64 százalékát, Észak-Európában pedig csak 36 százalékát fogja érinteni.

Dél-Európa a legveszélyesebb

Dél-Európában szedheti a legtöbb halálos áldozatot a szélsőséges időjárás 2071 és 2100 között: évente egymillió lakosból 700-an veszíthetik életüket. Ez még a légszennyezettség okozta halálesetekre vonatkozó előrejelzéseket is túlszárnyalja – írta a kutatócsoport. Közép-Európában az évszázad végére évente egymillió lakosból 232-en halhatnak meg az időjárás miatt, míg Észak-Európában hárman.

Most adásban
2023, avagy Futurisztikus utazás, a közigazgatási képzés galaxisában
Ezt követő adásaink