Kultúra
Fél évszázad az egyházzene szolgálatában
OPH Kép: wplébánia
2017. szeptember 11.

A Kőbányai Szent László Kórus1919-ben alakult, a templomszenteléstől azonban még jó pár évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy liturgikus szolgálatban megszólaljon. Ekkor kezdődött a kőbányai közösség mindmáig eleven és gazdag zenei élete, melynek élén 50 éve áll és dolgozik Varsányi István karnagy, aki a Rádió Orienten elmondta, a szakrális közegben való éneklés külön lelki töltést ad a műveknek.

A hazai szecessziós építészet egyik kiemelkedő alkotása a Lechner Ödön által tervezett Szent László-templom Kőbányán. Keresztjét 1897-ben szentelték föl, magát a templomot 1990-ben. A háromhajós, különböző stílusokat ötvöző, kívül-belül Zsolnay-majolikával díszített, belső berendezését tekintve Tandor Ottó, üvegablakai révén Róth Miksa nevével is fémjelezett templom Budapest egyik legszebb szakrális épülete, egyben az európai örökség része. Szintén kivételes a templom mára hangversenyorgonává bővült eredeti Rieger-orgonája, melyet 2000-ben újíttatott föl a közösség.

A kőbányai Szent László-plébániatemplom vegyeskórusa 1919-ben alakult, vitéz Kelemen Ferenc karnagy vezetésével. Kezdetben kizárólag népénekeket énekeltek, majd kisebb négyszólamú motettákat, illetve a kort híven tükröző késő romantikus szerzők miséit adták elő.

1936 és 1941 között híressé vált a neves szólisták (Laurisin Mikós, Udvardy Tibor és Basilides Mária) közreműködésével nagypéntekenként elhangzó Jeremiás próféta siralmai, melyet a Magyar Rádió egyenes adásban közvetített.

1957-től Incze Aurél vette át a kórus vezetését. Neki és dr. Szepesdy Sándor plébánosnak köszönhetően az akkori politikai helyzet ellenére – ami jelentősen megnehezítette a tagok részvételét az énekkar rendszeres munkájában – is működni tudott az énekkar.

Incze Aurél 1967-ben bekövetkezett haláláig Schubert, Mozart, Haydn, Pikéthy miséket mutattak be. Ekkor került – immár fél évszázada – a karmesteri pálca Varsányi István karnagy kezébe.

A kőbányai Szent László-plébniatemplom madártávlatból
wikipédia

Varsányi István zongora-orgona szakon diplomázott, de korán érdekelni kezdte az egyházzene és az emberi hang kapcsolata is. A konzervatóriumban Gergely Ferenc, az improvizáció virtuóza volt a mestere. A vezénylést Debrecenben kezdte színházi korrepetitor-karnagyként. Miután ’56-ban a színháztól menesztették, a debreceni Szent Anna-templomban kántorizált. Mint elmondta, a Kőbányai Szent László Templom Kórusáig hosszú, kalandos, de sorsszerű út vezetett: Debrecent követően Pusztaszabolcsban két évig kántor, majd Rákosfalva következett, ’67-ben a Józsefvárosban várta a liturgikus szolgálat, s még abban az évben Szepesdy Sándor plébános Kőbányára hívta, a kórust akkor irányító Incze Aurél megürült helyére.

Nagy lelkesedéssel vetette bele magát a munkába: tagságot toborzott, a korábbi nagyjából 40 főt 60 főre emelte, valamint Bajzáth Ferenc és Beer Miklós – akkor még káplánok – segítségével megfiatalította a kórust, mely így ma már 3 énekesi generációt ölel föl. Az egyházzene igazi gyöngyszemeit szólaltatják meg: a repertoáron motetták oratóriumok, requiemek egyaránt szerepelnek – a gregoriántól a barokkon át a kortársig.

Tolmácsolásukban bemutatásra került – a teljesség igénye nélkül – Mozart és Schubert több miséje, Haydn Nelson-miséje, a híres barokk szerző, Caldara G-dúr miséje, Liszt Ferenc számos motettája, valamint a Missa Coralisa, Kwiecinsky Karácsonyi Oratóriuma, Ottó Ferenc Rákóczi-oratóriuma, de hallható volt előadásukban a Mozart, valamint a Fauré Requiem, illetve Dvorák Stabat Mater című oratóriuma is, valamint Gounod Szent Cecília miséje. Mozart Litanie de Venerabilis Altaris Sacramento (Litánia a legméltóságosabb Oltáriszentséghez) című oratóriumának magyarországi ősbemutatóját is az énekkarnak köszönhetjük – tudtuk meg a karnagytól, továbbá szintén külön említést érdemel, hogy 1994-ben a Salzburgi Dómban nagy sikerrel mutatták be Hidas Frigyes, 1992-ben kifejezetten a kórus és karnagya számára komponált In honorem Reginae Pacis című miséjét.

Kőbányai Szent László Kórus
muveszetek.hu

A Varsányi István vezette kórus nemzetközi hírnevét külföldi útjai során alapozta meg. 1974-ben Varsóban rendezett Sacrosong fesztiválon, 1978-ban pedig a Czestohowai fesztiválon léptek fel. 1981-től többször jártak Baden-Würtenberg tartományban, Altensteigben, valamint a környék városaiban – Szuttgartban, Gaildorfban, Baden-Badenben, Feudenstadtban – is számos nagy sikerű koncertet adtak.

A kórus életében kiemelt helyen szerepel az 1989-ben, a Salzburgi Dómban előadott Mozart C-dúr mise, mely osztrák szólisták és egy amerikai zenekar közreműködésével csendült föl. Ezen felül az énekkar számos európai országban turnézott: jártak Spanyolországban (Barcelona, Montserrat, Puig-Reig, Mollet, Berga állomásokkal). Későbbi útjaik jelentősebb állomásai között St. Gallern, Assisi, Colle Vanenca, a párizsi Notre Dame, a római Lateráni bazilika és a Vatikán is szerepel. Varsányi István meghatottan idézte föl, hogy ekkor II. János Pál személyes audiencián is fogadta, hiszen évekkel korábban Lengyelországban egy ízben ő adta át az első díjat a kórusnak, a vatináni koncert után pedig visszaemlékezett az énekkar akkori szereplésére. 2000. nyarán a Szent László király által alapított Zágrábi Érsekségtől kapott meghívást az énekkar Horvátországba. A Zágrábi Dómon kívül Maria Bistricában is adtak koncerteket.

Varsányi István vezényel - Kőbányai Szent László Kórus
wplébánia

1987-ben Varsányi István karnagyot a Magyar Művelődési Minisztérium több évtizedes munkája elismeréséül Kodály Zoltán-díjjal tüntette ki. Az énekkar szép eredménnyel szerepelt a Budapesten rendezett, III. Nemzetközi Kórusversenyen, ahol ezüst diplomát nyert, valamint külföldi fesztiválokról is több ízben hozott haza elismerő oklevelet.

2000-ben a Kőbányai Önkormányzat Varsányi Istvánt Kőbánya Díszpolgára kitüntetésben részesítette.

A karnagy elmondta, 50 évig együtt tartani egy kórust, azt élő és alkotó közösséggé formálni, és zeneileg is igényes munkát végezni, csak kegyelemből lehet. A kérdésre, hogy mire a legbüszkébb, mi jelenti a legnagyobb örömöt a számára – művészi és emberi alázatról tanúságot téve, a díjak, kitüntetések, elismerések és sikerek helyett – azt emelte ki, hogy ez támogató családja, valamint számos kitűnő segítője (orgonistájuk kezdetben Kárpáti József orgonaművész volt, majd 1979-től Áchim Erzsébet, valamint Király Csaba orgonaművész lett, az énekkar hangképző tanára Lipták Mária szoprán szólista – akinek a kórushangzás vonatkozásában rengeteget köszönhetnek –, a betanításban segítő Fazekas Ágnes és Kassay Balázs, 2004-től Horváth Márton Levente orgonaművész és zeneszerző kíséri a kórust az orgonán) érdeme első sorban. Hálával tekint az elmúlt időszakra, mert az zenei és emberi tekintetben is mérhetetlenül gazdag ás áldott volt ‒ mondta.

2000-ben Budapest Főváros X. Kerület Kőbánya Önkormányzata Varsányi István elkötelezett, áldozatos és rendkívül magas színvonalon végzett karvezetői tevékenységét Kőbányáért díjjal honorálta.

Téma: 50 éve a Szent László templom szolgálatában
Vendég: Varsányi István karnagy
Műsorvezető: Horogszegi Erika
Következő adásunk
Téma: Ifjúsági önkéntes hálózatot hoz létre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – Rétvári Bence miniszterhelyettes, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök, Magyar Máltai Szeretetszolgálat és Hajdú Krisztina, a program szakmai vezetője Szerkesztő-riporter: Dobos Ágnes
Ezt követő adásaink