Kultúra
„Hallgatag évtized, az 1970-es évek” címmel rendeznek konferenciát
MTI/Vasárnapi Hírek Kép: SZT
2017. november 13.

Hallgatag évtized, az 1970-es évek címmel rendez kétnapos konferenciát csütörtökön és pénteken a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszéke és a Szépírók Társasága ‒ tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A tanácskozás előadói a Kádár-kor hallgatag évtizedét, az 1960-as évek viszonylagos enyhülésére következő reformellenesség, az ideológiai keményvonalasság megerősödésének időszakát járja körül. Egyebek mellett arra keresik a kutatók a választ, hogy

a manipuláció nyílt és rejtett formái, a korszakot meghatározó támogatás, tűrés és tiltás hogyan torzították a magyar kultúra természetes működését.

Az irodalomkutatók azt is

vizsgálják a szegedi konferencián: hogyan teremtette meg a politika az ellenállás technikáit a kor művészeti életének szereplőiben.

A "magas kultúra mellett több előadás hangzik el a populáris műfajokról, a titkosszolgálatok korabeli, a művészeti életet érintő tevékenységéről, valamint a cenzúra hangsúlyos hazai jelenlétéről az 1970-es években.

A tudományos tanácskozáson tizenkét előadás hangzik el mások mellett olyan neves előadótól, mint Radnóti Sándor, Margócsy István, Standeisky Éva, Gervai András, Füzi László, Szőnyei Tamás, Szabó Gábor és Havasréti József.

Csütörtökön este a Grand Caféban rendhagyó kritikai beszélgetést szerveznek Király István nemrégiben megjelent, a Kádár-kort dokumentáló naplójáról. Az unikális forráskiadvány a Magvető Kiadó Tények és Tanúk sorozatának részeként jelent meg.

Király István 1982-ben, Kossuth Lajos téri otthonában
Fotó: Fortepan/Király Júlia


Király Istvánt azok is ismerik, akik nem ismerik: ha máshonnan nem, akkor a középiskolai tankönyvekből, Ady kiváló értelmezőjeként, a mégis-morál fogalom megalkotójaként. Király István azonban nemcsak jelentős irodalomtudós, hanem egy korszak meghatározó és nagy hatású kultúrpolitikusa is volt: az ELTE XX. századi magyar irodalom tanszékének tanárjaként komolyan vette a tanári hivatást, miközben politikailag is tevékeny volt. Halálának időpontja is szimbolikus: 1989-ben hunyt el. Lánya, Király Júlia közgazdász kereste meg a Magvető Kiadót azzal, hogy egy lakásfelújítás során számára is meglepő módon füzeteket talált: édesapja 1956 és 1989 között vezetett naplóit. A napló nemcsak a kor kultúrpolitikai vitáiba ad betekintést, de egy önmagával küszködő, önmaga megújítására törekvő emberről fest izgalmas portrét. Király Istvánnál 1988 végén rákot diagnosztizáltak, ezt követően is vezette naplóját, a Nagy Imre-temetés heteiről is fontos forrásanyagot adva.

A beszélgetés résztvevői Angyalosi Gergely, Pál Sándor Attila, Reményi József Tamás és Szilágyi Zsófia lesznek.

Következő adásunk
Téma: Ifjúsági önkéntes hálózatot hoz létre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – Rétvári Bence miniszterhelyettes, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök, Magyar Máltai Szeretetszolgálat és Hajdú Krisztina, a program szakmai vezetője Szerkesztő-riporter: Dobos Ágnes
Ezt követő adásaink