Kultúra
Misével emlékeztek Asztrik érsekre
MTI Kép: MTI/Bruzák Noémi
2017. november 14.

Asztrik érsek emléknapja és a kalocsai főszékesegyház megújulása alkalmából hálaadó szentmisét tartottak vasárnap Kalocsán, a misét a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai mutatták be számos közéleti szereplő jelenlétében.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek arról beszélt, hogy Magyarország áldott földjéből a műemléki rekonstrukciók során újabb és újabb archeológiai értékek kerülnek elő. Az ásatások felszínre hozzák a múltat és vele együtt a kiépített örökség emlékeit – mondta.

Hangoztatta, hogy a múltban való kutatás olykor a lelki értékekre is ráirányítja a figyelmet. Így emlékezünk ma a püspökelődeinkről, azokról, akik sokszor „életszentségben is példaképek voltak, imáikkal, áldozataikkal és munkájukkal hozzájárultak a kereszténység magyarországi elterjedéséhez és megmaradásához" – tette hozzá a bíboros.

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát kijelentette: a mi magyar kezdetünknek, hogy Vajkból István lesz, Isten a kezdeményezője. És mert István király megtapasztalja Isten meghívó szeretetét, megéli jóságát, azt szeretné, ha ebben a gazdagságban, ebben a lelkületben népe is részesülne. A földi élet gazdagságának és a mennyei élet jutalmának biztosításában külföldi térítők a segítői – fogalmazott.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Kiemelte: a misszionáriusok, köztük Asztrik már megtapasztalták hitükben Isten irgalmas szeretetét és jóságát, ismerték az egyház nemzetek feletti küldetését, szerteágazó ismereteik és kapcsolataik voltak, és azt is tudták, hogyan kell az ifjú királyt nemzetközi síkon elfogadtatni. Segítségükkel Szent István megszervezi és rendbe teszi azokat az intézményes kereteket, amelyek között minden magyar ember évszázadokon át megtapasztalhatja és meghallhatja Isten hívó szavát – fogalmazott.

Mint mondta, a mi Magyarországunk, a mi magyarságunk már más, mint az ezer évvel ezelőtti, de ma is felelősséggel tartozunk Isten és a küldetésünk iránt: milyen módon akarunk ebben a hazában keresztények lenni. A küldetés mára nem változott: Isten szereti az ő népét és üdvösséget ad számára. Mi változtunk meg, éppen ezért hívő lélekkel és szívvel Istenre kell újra és újra figyelnünk, hogy bátorítást, ihletet kaphassunk tőle, amire hagyatkozhatunk – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy „nekünk, hívőknek" kell elmondani Magyarország népének, hogy Isten az országából senkit nem zár ki. Isten kezdeményező és feltétel nélkül közeledik hozzánk, amire nekünk válaszolni kell. Azt a módot kell megtanulnunk Jézustól és apostolaitól, ahogy ők közelítettek az emberekhez: csendes szóval és alázattal. Várszegi Asztrik szerint keresztény életünk stílusa olyan kell legyen, mint egy meghívás.

Az ünnepi szentmisén Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár olvasta fel. A kormányfő szerint ahogy a növények kapaszkodnak gyökereikkel a megtartó anyaföldbe, úgy merítenek az emberek, a nemzetek közös emlékeikből és történelmi tapasztalataikból erőt, kitartást és bölcsességet a jelen feladataihoz és a jövő kihívásaihoz.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Kiemelte, amikor az első Magyarországon szolgáló keresztény tanítónak és igehirdetőnek, Asztriknak szentelték a 2017-es évet, Széchenyi István életre szóló tanácsa szerint jártak el: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn". Mint fogalmazott, hálát érdemel, hogy a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében a több száz éves hagyományok szerint nemcsak megőrzik, de tovább is adják a következő nemzedékeknek a keresztény gondolkodásmódot.

Soltész Miklós az MTI kérdésére elmondta: a kormány az elmúlt több mint hét év során számos egyházi műemlék felújításában vállalt szerepet, hogy „a jövőnk érdekében megőrizhessük ezeréves kereszténységünk, történelmünk és elődeink örökségét".

Hangsúlyozta: mert bár a tatár és török pusztítás nyomán akár évszázadokra is eltűntek az eleink által ránk hagyott értékek, mindent újjá lehet építeni. A történelem érdekességének nevezte, hogy míg ezer évvel ezelőtt Nyugat-Európából érkező misszionáriusok, köztük Asztrik apát is segítette Magyarországot az ezeréves kereszténység alapjainak lerakásában, addig most hazánk adhatja vissza Nyugat-Európának ezt a misszionáriusi feladatot.

Mint mondta, miközben ugyanis Magyarországon egy pár tízezres város főszékesegyházát megmentjük, addig egy milliós város, mint például Hamburg második legnagyobb temploma muszlim imahellyé alakul át. Jól látható tehát az a felelősség, feladat, hogy történelmünkből merítve a kereszténység őrzésével adjuk most vissza, amit ezer éve Nyugat-Európától kaptunk. Soltész Miklós emlékeztetett: a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház és a érseki palota felújításához a magyar kormány 1,7 milliárd forinttal járult hozzá.

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Asztrik kilencvenedik utóda hangsúlyozta: az ezeréves kalocsai érsekség ezen a napon ünnepelheti első érsekét, az Istvánnak koronát hozó Asztrikot. Mint mondta, miután Rómában engedélyezték, a mai hálaadó szentmise az első alkalom, amikor Pannonhalmán kívül Kalocsán is szentként tisztelhetik az alapító érseket a hívek, annak sírja felett, a megújult harmadik templomban.

Következő adásunk
Téma: Ifjúsági önkéntes hálózatot hoz létre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – Rétvári Bence miniszterhelyettes, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök, Magyar Máltai Szeretetszolgálat és Hajdú Krisztina, a program szakmai vezetője Szerkesztő-riporter: Dobos Ágnes
Ezt követő adásaink