Kultúra
Létezik-e tökéletes hamisítvány?
OPH Kép: HENT
2017. november 1.

A nyáron több olyan rendezvényre, eseményre is sor került, melyek tematikája szorosan kapcsolódik a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) munkájához, azon belül is a műtárgyhamisítással kapcsolatban felmerülő problémákhoz és kérdésekhez. A rendkívül széles körű érdeklődés mindenképpen bizakodásra ad okot, sőt az ősz sem telik izgalmas programok nélkül – mondta el Emőd Péter művészeti újságíró, a HENT műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának szakértője a Rádió Orient vendégeként.

A műtárgy.com műtárgypiaci hírportál június 10-én idén első alkalommal rendezte meg a Műtárgyak Éjszakáját, melyhez szakmai támogatóként a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület is csatlakozott, hiszen a rendezvénysorozat jó esélyt kínált egy,

a művészetek iránt érdeklődő, vagy aktívan gyűjtő, tehát potenciálisan hamisítványokkal is kapcsolatba kerülő réteggel való találkozásra, akiknek az elérése kiemelt feladat

– mondta el Emőd Péter.

A rendezvényen a HENT két eseménnyel szerepelt – tudtuk meg. Lengyel László művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum osztályvezetője a Nagyházi Galériában az eredetiség és „hamisság” problémájáról tartott előadást, amit izgalmas játék követett: a galéria falain külön erre az alkalomra elhelyezett hat hamisítványt, köztük Aba Novák, Mednyánszky, Schönberger Armand és Kádár Béla szignójával ellátott festményt kellett megtalálniuk. Emőd Péter kiemelte, nem volt könnyű dolguk a résztvevőknek, hiszen egy-két képtől eltekintve egészen „komoly” hamisítványokkal álltak szemben, mégis igen rövid idő alatt eredményesen megoldották a feladatot.

A másik program során a Magyar Képzőművészeti Egyetemen kaptak elméleti betekintést az érdeklődők a műtárgyvizsgálatban alkalmazott természettudományos módszerekbe, illetve a Restaurátor Tanszék laboratóriumában a gyakorlatban is kipróbálhattak néhány korszerű berendezést.

A műtárgyhamisítás iránti érdeklődést jelzi, hogy az előzetes regisztrációt mindkét eseményre már napokkal korábban le kellett zárni, mivel a jelentkezők száma meghaladta a rendelkezésre álló férőhelyek számát – emelte ki a szakember.

Szintén élénk érdeklődés kísérte a HENT Műtárgyhamisítás elleni munkabizottsága és a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kara közös szakmai rendezvényét, az október 10-én, Kaposvárott megrendezett „Eredeti vagy hamis” címet viselő műtárgyhamisítási konferenciát. Emőd Péter hangsúlyozta, Kaposvár ideális helyszínnek bizonyult. A kiemelkedő városi múzeumi infrastruktúra mellett ugyanis az egyetemi város szülöttje Rippl-Rónai József, aki az egyik legtöbbet hamisított magyar festő. Dr. Végvári György, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettese, valamint Lengyel László, a Szépművészeti Múzeum osztályvezetője, ismert igazságügyi szakértő számos konkrét példával is illusztrált előadását követően Horváth János művészettörténész Rippl-Rónai kutató az általa leleplezett hamisítványok közül mutatott be jónéhányat, arra is felhívva a figyelmet, szakmán belül sincs mindig teljes egyetértés egy-egy mű eredetiségével kapcsolatban. Sajó István, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa – ugyancsak Rippl-Rónai példáján keresztül – azt mutatta be, hogyan segítik a természettudományos kutatási módszerek, így az anyagvizsgálat a hamisítványok leleplezését – fejtette ki Emőd Péter, kiemelve, az elmélet irányából a gyakorlat irányába mutató, vegyes szakmai program összeállítására törekedtek.

Hogy létezik-e tökéletes hamisítvány? A szakember szerint ezt "nem tudhatjuk", a frappáns válasz után azonban hozzátette, nagy eséllyel azért valami elárulja a hamisítványt az alapos vizsgálatok során. A felmerülő kérdésekkel kapcsolatban a művészeti újságíró hangsúlyozta, az elmúlt évek nagyszabású nemzetközi hamisítási botrányainak egyik legnagyobb tanulsága az, hogy

soha nem egy konkrét momentum buktatja le a hamisítót, hanem rendszerint több kis részlet adja ki a végső bizonyosságot.

A hazai műgyűjtőknek és műkereskedőknek is érdemes megszívlelniük, hogy bizony léteznek közös „forgatókönyvek”, amelyek ismerete segítségünkre lehet kétely esetén.

A konferencia kerekasztalbeszélgetéssel zárult – mondta el a szakember. Lengyel László, Dr. Kármán Gabriella, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársa, a HENT Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője, dr. Hegedűs Gábor rendőr őrnagy, illetve dr. Farkas Krisztina ügyész arra kereste a választ, miért nehéz a műtárgyhamisítási ügyek felgöngyölítése és a tettesek felelősségre vonása. Bemutatták a témát érintő bűnügyi statisztikákat, illetve beszámoltak az utóbbi évek e területen elért legnagyobb sikeréről, egy olyan ügyről, ami éppen egy kaposvári illetőségű műkereskedő jogerős elítélésével zárult.

Az ember mindig sokkal többet tud, mint amennyit bizonyítani lehet,

hiszen ha csak egy eredetiség mellett állást foglaló szakvélemény a tulajdonos birtokába kerül, már megalapozottnak tűnhet számára az eredetiség – summázta Emőd Péter a konklúziót, aki beszámolt továbbá az október 13-án az Art Market Budapest keretében a HENT együttműködésével megrendezett Művészeti szélhámosok tündöklése és bukása címet viselő kerekasztal-beszélgetésről is, mely a híres magyar származású hamisitó, Elmyr de Hory életéről készült amerikai dokumentumfilm ősbemutatójához kapcsolódva került megrendezésre, illetve az október 19-én Moholy-Nagy Művészeti Egyetem meghívására a nagy hamisítási botrányok és tanulságaik tárgykörében tartott előadásról.

Az ősz sem telik el izgalmas programok nélkül ‒ hívta fel a figyelmet a szakember: november 8-án a székesfehérvári Szent István Király Múzeum várja az érdeklődőket, mely esemény meghívott vendége Emőd Péter lesz ‒ tudtuk meg, valamint a műtárgy.com szervezésében november 14 én, a MüPá-ban kerül megrendezésre a Műtárgybefektetési konferencia.

A kérdésre, hogy az államigazgatás hogyan tudja támogatni a műtárgyhamisítás elleni küzdelmet, a szakember elmondta, jelenleg a Miniszterelnökség kötelékében működő Műtárgyfelügyeleti Hatósági Osztály látja el a műtárgynyilvántartást, illetve a kulturális javak Magyarország területéről való kivitelét, ám azt hangsúlyozta,

az országból való kiviteli engedély nem felel meg az eredetiségvizsgálatnak.

Ha felmerül a gyanú, hogy egy műkereskedésben feltehetően hamis műtárgyat kínálnak eladásra, a legbiztosabb az, ha a nagy aukciós házakhoz fordulunk ‒ zárta szavait Emőd Péter.

Téma: Beszámoló a műtárgyhamisitással kapcsolatos rendezvények pozitív visszhangjáról
Vendég: Emőd Péter művészeti újságíró, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának szakértője
A műsort vezeti: Horogszegi Erika
01:36 Műtárgyak éjszakája
07:37 Eredeti vagy hamis? A HENT és a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kara közös konferenciája
15:17 Társtudományok szerepe a műtárgyhamisítási ügyekben - piackutatás, kriminológia, természettudományok
20:30 Art Market Budapest kerekasztal-beszélgetés - Művészeti szélhámosok tündöklése és bukása
33:12 A HENT rendezvényeken való részvételének fontosságáról és szerepéről
36:17 Műtárgyhamisítás régen és most
41:29 Az állam műtárgyfelügyeleti hatásköre
44:38 Hogyan győződhetünk meg műtárgyunk eredetiségéről?
45:24 Mire jogosít a kiviteli engedély?
Kapcsolódó cikkek
Új technológiával a műtárgyhamisítás ellen

Forradalmian új találmány került ki a piacra, amely hosszú távon visszaszoríthatja a műtárgyhamisítást.

Műtárgyhamisítás: festményektől városokig

Nemcsak műtárgyakat, de múzeumot, sőt egy egész várost is hamisítottak már. A hamisítványok 90-95 százaléka azonban könnyen kiszűrhető – mondta Emőd Péter.

Következő adásunk
Téma: Ifjúsági önkéntes hálózatot hoz létre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – Rétvári Bence miniszterhelyettes, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök, Magyar Máltai Szeretetszolgálat és Hajdú Krisztina, a program szakmai vezetője Szerkesztő-riporter: Dobos Ágnes
Ezt követő adásaink