Életmód
Kiosztották a Földművelésügyi Minisztériumban „Az év tanyája” díjat
OPH Kép: Bősze Balázs/Kormany.hu
2017. december 15.

Kiosztották „Az év tanyája" díjat a Földművelésügyi Minisztériumban csütörtökön. A pályázatra a nyár folyamán lehetett jelentkezni. Az idén indított díjjal a minisztérium a természeti környezettel összhangban lévő, a tájba és az adott térségbe illeszkedő, mások számára is mintául szolgáló tanyákat kívánja évről évre magas szintű elismerésben részesíteni.

A kormány elsősorban a tanyasi élet értékeire kívánja felhívni a figyelmet, amely a XXI. században is vonzó lehet a fiatal gazdálkodók és vállalkozók számára. A pályázat bírálati szempontjai között a tanyajelleg megléte, az adott térségre jellemző tájjelleg, a környezetkímélő gazdálkodás, a más tanyákon is alkalmazható fenntarthatóságra törekvés, a nyitott porta, az őshonos és tájjellegű állat- és növényfajták jelenléte szerepeltek első helyen.

Az Év Tanyája díjat a Földművelésügyi Minisztérium azzal a céllal hozta létre, hogy egybegyűjtsék és bemutassák Magyarország legjobb tanyáit annak érdekében, hogy ezt az ősi, magyar és sajátosan szabad életformát minél többen megismerjék és életvitelül válasszák. Az elismerést Nagy István, az agrártárca parlamenti államtitkára, Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár, valamint Bárány Rita, a Herman Ottó Intézet ügyvezetője adta át.

Nagy István és Szakáli István Loránd beszédében egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a tavalyi évben a hungarikumok közé emelt tanya speciális gazdasági és létformaként olyan érték, amelynek megőrzéséért és fenntartásáért mindent meg kell tenni.

Ma Magyarországon közel százezer élő tanya található, melyek lakossága nagyjából háromszázezer főt tesz ki.

Az ő boldogulásukat segíti az idén hetedik alkalommal meghirdetett, népszerű Tanyafejlesztési Program is, mely egyrészt a tanyasi életformához tartozó infrastrukturális fejlesztésekhez, szolgáltatásokhoz, másrészt a tanyán élők mezőgazdasági és lakhatási célú fejlesztéséhez kapcsolódik. A kormány az elmúlt hat évben a Tanyafejlesztési Programban hazai forrásból 8,1 milliárd forint támogatást adott 1691 pályázatnak tanyafejlesztésre.

Az Év Tanyája pályázat Bíráló Bizottsága 2017-ben megosztva két első helyezettet díjazott:

Fodor András tanyagazda Az Év Tanyagazdasága 2017. díjat, Szász István tanyagazda Az Év Hagyományőrző Tanyája 2017. díjat vehette át.

Fodor András, a pusztaszeri Szalakóta tanya gazdája úgy érzi, a díj nem csupán neki, hanem vele együtt minden újrakezdőnek is szól. „Nagyon megtisztelő ez az elismerés, hiszen én még csak az út elején járok.” – fogalmazott. „Bár Szegedre jártam főiskolára, sokáig a budapesti agglomeráció volt az otthonom. Harmincas éveim derekán jutottam arra a döntésre, hogy távol mindentől, a diákévek szenvedélyes madarászataiból ismert Baksi pusztán kezdjek új életet. A tanyát több év várakozás, huzavona után, 2012-ben romépületként vásároltam meg. Nem tudtam semmiről semmit. Nem voltak állattenyésztési vagy növénytermesztési ismereteim, mindent folyamatosan, napról napra tanultam és tanulok hozzá még ma is. Egy holdnyi területtel (6000m2) és egy bakkecskével indultam, ma nagyjából hat hektáron gazdálkodunk különböző programoknak és pályázatoknak köszönhetően. Főként őshonos állataink vannak, részben hagyománytiszteletből, részben pedig azért, mert külterjes körülmények közé valóban ezek valók. Most – a méhek kivételével – mindent egybevetve nagyjából száz állatunk van, mindenből van egy kicsi. Vannak rackajuhaink, mangalicáink, kecskéink, nyulaink, magyar fogolyszínű baromfiaink, libánk, valamint legújabb büszkeségünk, egy vemhes magyar tarka üsző. Egyelőre lényegében saját felhasználásra termelünk, lehetőleg mindent vegyszer- és -tápmentesen.”

Szalakóta tanya, Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet.
Fotó: Szalakóta tanya

Fodor András nem szereti az önellátás szót használni, hiszen olajkútjuk még nincsen, de párjával, Kató Eszterrel büszkék arra, hogy élelmiszert vásárolniuk csak minimálisan szükséges. A tanyasi életformáról azt mondják, kétségkívül vannak kihívások, hiszen ahogy a díjátadón is elhangzott, egy tanyagazdának valójában egyszerre kell állattenyésztőnek, növénytermesztőnek, logisztikusnak, fuvarozónak, víz-, gáz-, villanyszerelőnek, karbantartónak és még ki tudja mi mindennek lenni. Ezzel együtt a természet közelségéből, a táj szépségéből, a csillagos égből és a településeken oly ritka csendből könnyű töltekezni, sőt a társaságról sem kell lemondani, hiszen mindig érkeznek barátok és vendégek, kicsit kiszakadni a mindennapokból. A látogatók nyáron a kinti munkákban segítenek, mert olyankor kora hajnaltól késő estig nincs megállás. Ősszel és tavasszal jókat lehet madarászni a szomszédos szikes tó partján, telente pedig a hosszú esték jó lehetőséget nyújtanak a meghitt beszélgetésekre és arra, hogy az ember alaposan kipihenje magát ‒ magyarázta a tanyagazda.

fotó: SzászTanya, facebook

A hagyományőrzésért kitüntetett gazda, Szász István elmondta, hogy bár a díjátadás önmagában a közszerepléshez nem szokott embernek csak nehezen leküzdhető lámpalázat jelent, a készülődés erre a napra, és mindazok a gondolatok, melyek ezt kísérték, igen erőteljesek. „Egy tehetős parasztcsalád sarjaként ötödik gyermekként abba a korba születtem, mikor nagyszüleim, szüleim talpa alól kirántották a földet; lerombolták azt a szentélyt, ami számukra a mindent jelentette. Rájuk gondoltam, és elégtételt éreztem! Büszke vagyok, és úgy érzem, azon kívül, hogy nekik emléket állítottam, még sok-sok környezetemben élő romantikus lélek melegszik ennél az aprócska pásztortűznél” ‒ fogalmazott.

Az Év Tanyája 2017 Közönségdíjban Bartolák Mária részesült.

Most adásban
Téma: A IV. Újbudai EgészségPART - idén is a családokért! – Simicskó István országgyűlési képviselő, kormánybiztos; Vitályos Eszter európai uniós fejlesztéspolitikáét felelős államtitkár, Emmi; Király Nóra Újbuda alpolgármestere és a FICSAK alapítója, Hoffmann Tamás Újbuda alpolgármestere
Ezt követő adásaink