Kultúra
Kedden van a busójárás utolsó napja
OPH Kép: MTI Fotó: Sóki Tamás
2018. február 12.

Idén 49 busócsoport 1350 busója és egyéb maskarása űzi a telet, a fesztivál idejére pedig 350 népművész, iparművész, kézműves, vendéglős kapott engedélyt a Duna-parti városban árusításra. A látogatók száma 100 000 főre tehető. A Rádió Orient Hegedűs Emese szervezőt, Prókai György iparművészt és Bubreg Istvánt, a Poklade busócsoport vezetőjét kérdezte az eseményről.

Mohács messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokacok ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Egy jóslat miatt aztán egy viharos éjszakán a folyón átkelve, álruhákat öltve visszatérve rajtaütöttek a törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A történet persze nem nélkülözi a mesés elemeket, az mindenesetre tény: a mohácsi busók Poklade hagyománya identitásuk egyik talpköve lett, 2009 óta pedig az UNESCO döntése értelmében az emberiség szellemi kulturális örökségeként számon tartott tradíció is az ősi termékenység-varázsló, téltemető népszokás.

Az esemény évről évre egyre nagyobb tömegeket vonz, ami nagy öröm, de egyben kihívás is Mohács városának. Hegedűs Emese, a busójárás egyik fő szervezője elmondása szerint idén 49 busócsoport 1350 busója és egyéb maskarása űzi a telet, a fesztivál idejére pedig 350 népművész, iparművész, kézműves, vendéglős kapott engedélyt a Duna-parti városban árusításra. A kitelepülési pályázatok elbírálása során előnyben részesülnek azok, akik tevékenységüket helyi, a Busójárás tradíciójához illeszkedő, autentikus megjelenéssel folytatják. Olyan magánszemély vagy vállalkozás, mely Mohács Város Önkormányzata irányába korábban vállalt bármely szerződéses kötelezettségét nem teljesítette, vagy a szervezők tapasztalata alapján a megelőző években bármi módon rontotta a rendezvény, a város hírnevét, nem indulhat, ugyanakkor erre rendkívül kevés példa volt eddig ‒ ismertette Hegedűs Emese.

A szervező azt is hangsúlyozta, a busójárást teljes egészében a Mohácsi Önkormányzat koordinálja, a mentőszolgálattal, katasztrófavédelmi, rendőri, polgárőri szervekkel azonban kiváló a kapcsolat, így a rendezvény biztosítása zökkenőmentes, amit egyébként már 3-4 hónappal a Poklade előtt szervezni kezdenek. A máglya gyújtását és oltását szintén erre szakosodott tűzvédelmi szakemberek végzik.

A busójárást minden évben külön keret teszi lehetővé,

2018-ban a városi költségvetés 41 millió forintot különített el rá, illetve pályázatok is segítik a megvalósítást: idén az Emmi 10, az NKA 5 millió forinttal támogatta pályázat keretén belül a rendezvényt.

Az önkormányzat ezen felül évente közel 1 millió forinttal tudja támogatni a mohácsi busócsoportokat is, ebből a pénzből futja a felszerelés és ruházat karbantartására és megújításra, és fedezni tudják az eseti kiadásokat is ‒ ismertette Hegedűs Emese.

A busójárás Európa-szerte egyre népszerűbb, idén nagyon sok japán és brit turista, valamint számos francia látogató is érkezett a baranyai városba ‒ mondta a szervező.

A busómaszkok és kézműves termékek árusításának szintén külön feltételei vannak, alapvető elvárás pl., hogy mohácsi mesterek zsűriztetett alkotásai legyenek, így garantálják az autentikusságot és minőséget. Prókai György népi iparművész 18 éve minden esztendőben jelen van az árusok között faragott busó maszkjaival. A művész azt vallja, a busóálarc alapvetően nem szuvenír, minden egyes maszkot úgy kell megfaragni, hogy az valóban hordható legyen. Annak idején így tanulta mestereitől ‒ tette hozzá, többek között Mohács híres faragóitól, Englert Antaltól és Kunovszki Jánostól. Prókai György álarcai hagyományos eljárással készülnek,és tradicionálisan disznóvérrel festi őket. Az iparművész úgy véli, az utánpótlás biztosított, mert mindig vannak fiatalok, akik szívvel-lélekkel tanulni akarnak és őrizni őseik kultúráját.

Prókai György busómaszk-faragó népi iparművész alkotóműhelye.
Fotó: Horogszegi Tamás


A Poklade legfontosabb történésére vasárnap délután került sor, amikor a sziget oldali busók csónakjaikkal átkeltek a Dunán, emlékezve a régi legendára. A „Sokác-révben” várták be egymást, majd együtt a Kóló téri gyülekezőhelyre vonultak, onnan pedig a város főteréig, ahol különböző néptánccsoportok mutatták be hagyományos sokac táncaikat.

MTI fotó

A vasárnap este fő eseménye a máglyagyújtás, illetve az esti sokac-bál volt.

Bubreg István, az egyik legnépesebb, jelenleg közel 50 főt számláló Poklade busócsoport vezetője elmondta, nemcsak a farsang idején őrzik a hagyományt, év közben is rengeteg esemény van, amikor a sokacok megmutathatják magukat. Az egyik legautentikusabb, a hagyományokhoz hűen ragaszkodó busócsoport tagjai ugyanis egyben a Mohácsi Sokackör Hagyományőrző tánccsoport tagjai is. A népszokások, busó hagyományok, sokac zenék, táncok ‒ több néptánccsoportjuk is működik ‒ ismeretére és szeretetére kicsi kortól fogva tanítják a gyermekeket, akik felnövekedve jó eséllyel maguk is ápolják és továbbadják majd azt.

Bubreg István elmondta, a busócsoportok nevei tükrözhetik a csoport jellemző attribútumait, amellyel megkülönböztetik magukat a többiektől, például: Ágyús, Ördögkerekes, Kürtös, Bödönhajós, Kecskeszarvas, Botos, vagy a név utalhat jellemző cselekvésre, eseményre: Nagy Durranás (szintén ágyús csoport), Dunai átkelés.

A Poklade közvetlensége révén a mai napig meg tudott őrizni valamit az ősök farsangi mulatságainak varázslatából ‒ mondta a busóvezető, aki kiemelte,

ilyenkor a legfőbb cél az örömszerzés, a vidámság, és természetesen az örökség és hagyomány megőrzése és ápolása,

amihez az önkormányzattól is minden segítséget megkapnak.

A busójárás utolsó napja húshagyó keddre, azaz farsang utolsó napjára esik. Hegedűs Emese szerint ez a nap igazán a mohácsiaké, hiszen a keddi farsangtemetés őrizte meg leginkább a belső sokac hagyományt, ezzel hozzájárulva az itt élő emberek identitástudatának erősítéséhez, ugyanakkor a kíváncsiskodók ilyenkor már javarészt elindultak hazafelé a hétkezdés miatt.

Nincs olyan mohácsi, aki ne szeretné a busókat

‒ foglalta össze.

A mohácsi busójárás Európa egyik leghíresebb és legnagyobb hagyományőrző rendezvénye ‒ mondta vasárnap a főtéren tartott beszédében az országgyűlés elnöke. Kövér László emlékeztetett: a közel negyedszázados múltra visszatekintő busójárás immár kilencedik éve az emberiség szellemi világörökségének hivatalosan is számon tartott része.

Busók és busák
Horogszegi Tamás


„Az ezen a földön élő elődeink nem akartak az otthonukat fenyegető idegenség, sötétség és gonoszság rabjai lenni, ezért riasztó jelmezekbe, busóknak öltözve elűzték mindazt, ami fenyegette őket" ‒ fogalmazott a házelnök. Kövér László a jelennel párhuzamot vonva „napjaink busóit” arra kérte, hogy űzzenek el minden rosszat, ami Magyarország, Európa és a nagyvilág jóakaratú embereit fenyegeti. Ezen rosszak között említette az embereket egymással szembefordító sötétséget, amely a férfiakat és nőket, az időseket és fiatalokat nem egymás társaivá, hanem egymás ellenségeivé akarja tenni és „amely világot az egyéni önzésre, gyűlöletre és az embertelenségre akarja építeni” ‒ mondta Kövér László.

Téma: Busójárás 2018
Megszólal: Hegedűs Emese szervező, Prókai György iparművész, Bubreg István, a Poklade busócsoport vezetője és Bubreg Fanni
Szerkesztő-riporter: Horogszegi Erika
Következő adásunk
Téma: Defibrillátort kapott a kőbányai tűzoltóság – D. Kovács Róbert Antal kőbányai polgármester és Marksteinné Molnár Julianna, a Kőbánya Tűzvédelméért Közalapítvány kuratóriumának elnöke
Ezt követő adásaink