Belföld
Csepreghy: A mi európaiságunk magyarságunk alapján nyugszik
OPH Kép: Pixabay
2018. február 13.

Amennyiben az Európai Unió felismeri, hogy tagállamainak különböző érdekei és értékei vannak, és ezek elérésében segítik egymást, akkor erősebb lehet, mint valaha, ezáltal pedig visszakerülhet a világgazdaság térképére — mondta a Rádió Orientnek Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.

Első helyen állunk az uniós források kihirdetésében

A magyar kormány — korábbi vállalását teljesítve — 2017. március 31-ig a 2014—2020-as ciklus valamennyi fejlesztési forrását meghirdette. Mint arra Csepreghy Nándor felhívta a figyelmet, a korai meghirdetés előnyt jelent a vállalkozások számára, és azt bizonyítja, hogy a kormány kiszámítható gazdaságpolitikát folytat. Példaként említette, hogy az osztrákoktól való tőkeellátottsági és technikai lemaradásunk csökkentését, leküzdését többek között úgy tudjuk elérni, ha mihamarabb kiírjuk a pályázatokat. „Célunk egy olyan gazdaságpolitika, ami a magyar vállalkozásokat közelebb viszi az osztrák vállalkozásokhoz.”

A rendelkezésre álló 9 ezer milliárd forintból — amelynek 85-90 százalékát már lekötötték — eddig 12-13 ezer milliárd forintra érkezett pályázat. „Idén tavaszig a fennmaradó 10-15 százalékot is lekötjük” — tette hozzá.

Hátrányban Pest megye…

A régiós sajátosságokat figyelembe véve régóta probléma, hogy Pest megye az erős gazdasággal rendelkező főváros közelsége miatt nem részesülhet annyi európai uniós forrásban, mint amennyire némely településnek viszont szüksége lenne. Csepreghy Nándor elmondta, egyrészt már tárgyalnak az unióval a régióhatárok módosításának lehetőségéről, másrészt pedig hazai költségvetésből nyújtanak segítséget az érintett települések fejlesztésének elősegítése érdekében.

Hogyan lehet egységes az Európai Unió?

Az Európai Unió egysége és ereje abban áll, hogy 28 eltérő történelmi múlttal és jelenkori kihívással küzdő tagállam alkotja, a maga régiós sajátosságaival. Éppen ezért a miniszterhelyettes szerint akkor lehet az unió ismét erős és a világgazdaság térképén stabilan elhelyezkedő közösség, ha ezt felismeri, és minden egyes tagállamnak a saját értékei és érdekei mentén próbál segíteni.

Bár egy közösségbe tartozunk, eltérő mindennapi kihívásaink vannak. Akkor lehetünk erős közösség, ha figyelembe vesszük, hogy mások a problémáink és a lehetőségeink. Máskülönben az unió szét fog esni

– hívta fel a figyelmet Csepreghy Nándor.

A dunai limes is világörökségi helyszín lehet

Január 31-én Magyarország benyújtotta a dunai limes világörökségi pályázatát. A több mint 6000 oldalas történészi-pályázati dokumentációt Szlovákia, Ausztria és Németország hazánkkal közösen készítette el. A római limes magyarországi szakasza a Duna mentén húzódott, jelentős történelmi emlék. A Római Birodalom fizikai határát megjelenítő határvonalról van szó, amelynek a közép-kelet-európai régióban megtalálható föld feletti része jelentősen megrongálódott, de vannak olyan föld alatti szakaszelemei, amelyek érdemesek a feltárásra. A falszakasz Nagy-Britanniában több és jobb állapotú területtel rendelkezik.

Mint arra a politikus kitért, a kormányzat fontosnak tartja, hogy olyan értékeket tárjon fel, ami felhelyezi hazánkat Európa kulturális, tudományos térképére.

A dunai limes pályázatról az UNESCO Világörökségi Bizottsága várhatóan 2019 nyarán dönt.

„A mi európaiságunk magyarságunk alapján nyugszik” — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Hozzátette:

Az nem lehet az európai kultúra, az értékek elkötelezett híve, aki szégyelli saját nemzetének történelmi múltját. A Kulturális Örökség Európai Éve 2018 programsorozat alkalmat teremt arra, hogy megismerjük azt az összeurópai kultúrát, amely a nemzetállami kultúrákra támaszkodik.

Csepreghy Nándor szerint a közép-kelet-európai kulturális élet bezártsága ellenére is sokszor megtalálta a kulturális kérdésekre azokat a válaszokat, amelyeket Nyugat-Európa, anélkül, hogy lehetőség lett volna az igazán termékeny közös gondolkodásra „A tematikus év alkalmat teremt arra, hogy a globális trendekben megmutassuk, hogyan fejlődött az európai kulturális szféra” — hangsúlyozta Csepreghy Nándor.

Az Európai Parlament és az Európa Tanács 2018-at tavaly május 17-én nyilvánította a Kulturális Örökség Európai Évének. A tematikus programsorozat hazai megvalósítását a Miniszterelnökség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közösen koordinálja.

Téma: A kormányzati fejlesztéspolitika eredményei, a 2020-ig rendelkezésre álló EU-támogatások felhasználása
Vendég: Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, Miniszterelnökség
A műsort vezeti: Kecskés Noémi
00:26 Az állami bürokrácia csökkentésének eredménye
06:48 Mit hozhat a digitalizáció?
08:27 Az uniós pályázatok állása
10:16 Az eddig beérkezett pályázatok
11:47 Mit várnak az idei évtől?
13:23 Mi lesz 2020 után?
16:09 Mennyire lehet egységes az EU?
20:00 A V4 szerepe a közösségen belül
21:39 Kapcsolat az osztrákokkal
22:44 A Pest megyei régió fejlesztésének lehetősége
28:26 2018 a kulturális örökség európai éve
34:24 Milyen folyamatok vannak a középpontban?
40:14 A világörökség elemei