Kultúra
A moldvai csángók ragaszkodnak az anyanyelvükhöz
hirado.hu Kép: erdély.ma
2018. március 3.

Egy finn kutató szerint nagyobb a moldvai csángókban az anyanyelvük újraélesztése iránti igény, mint a finnországi számi vagy lapp közösségeknek. A finn állam minden támogatást megad ezeknek a csoportoknak anyanyelvük újraélesztéséhez, de a nekik szóló programok sokkal kevésbé sikeresek, mint a moldvai csángó magyar oktatási program.

Petteri Laihonen, a finnországi Jyvaskyla Egyetem tanára a Finn Tudományos Akadémia programja keretében kutatja 2016 óta a moldvai csángó magyar oktatási programot, a kutatás részleteiről a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének előadásán számolt be.

A magyar állam is támogatja az oktatási programot

A moldvai program keretében harminc településen mintegy kétezer gyermek tanul magyarul az iskolában, illetve délutáni foglalkozások keretében. Megjegyezte: motiváló tényező a magyar állam által nyújtott támogatás a program résztvevői számára, de enélkül is jelentős az érdeklődés a program iránt. Ennek nyitját abban látta, hogy a gyerekek játszva, énekelve szereznek magyar nyelvi kompetenciákat.

Petteri Laihonen elmondta: az általa vezetett kutatási program keretében magyar nyelvhasználati alkalmakat teremtenek a gyermekek számára, ezeket videófelvételeken dokumentálják, és a felvételek alapján elemzik a gyermekek viselkedését. Emellett interjúkat is készítenek az oktatási programban részt vevő tanárokkal.

A kutató hozzátette: nagy segítséget jelent számára a moldvai Pusztinából származó Timaru Carina, a BBTE mesteri programjának a hallgatója, aki a moldvai csángó magyar oktatási programból nőtt ki, és jutott el a kolozsvári egyetemre. Ő ugyanis úgy tud részt venni a gyerekekkel való foglalkozásokon, hogy nem tekintik idegennek.

Hagyományőrző moldvai csángók táncelőadása a XX. Csángó Bálon a fővárosi Syma rendezvényközpontban 2016. január 30-án este.MTI Fotó: Kallos Bea

Hagyományőrző moldvai csángók táncelőadása a XX. Csángó Bálon (MTI-fotó: Kallos Bea)

Toleránsabbnak kellene lennünk a nyelvjárásokkal

A kutató szerint az lenne a kívánatos, hogy megmaradjon a csángó nyelvjárás Moldvában, de e nyelvjárás beszélői az irodalmi magyar nyelv alapjait is megtanulják, hogy Csíkszeredában vagy Budapesten is boldogulhassanak. Úgy vélte, a magyarokban növelni kellene a nyelvjárások iránti toleranciát, és tudatosítani kellene, hogy az a csángó magyar, aki beszéli a csángó nyelvváltozatot és az általánosan elfogadott magyart, gazdagabb, mint az a magyarországi, aki csak az irodalmi nyelvet ismeri.

„Elcsángált” testvéreink

A csángó elnevezést a székelyektől különvált népcsoportokra értjük. Három fő csoportot különböztetünk meg: a moldvai csángókat, a gyimesi csángókat és a barcasági csángókat. A szó valószínűleg egy már elenyészett „elvándorol”, „elszakad” jelentésű ige származéka. A nemrégiben elhunyt néprajzkutató, Kallós Zoltán közlése szerint a Mezőségen a fiatal kóborló legényt „cángónak” hívják, az Új magyar tájszótár szerint pedig Nyíregyháza környékén a csángó szót csavargó jelentésben használják.

A színes és a székelytől némiképp eltérő néprajzi és zenei kultúrát magáénak tudó közösség legnagyobb részét a moldvai csángók adják. Lélekszámuk 62 ezer körülire tehető. Érdekesség, hogy a csoport egy kisebb része, az északi csángók a magyar nyelv olyan változatát beszélik, amely sok vonásában a középkori magyar nyelvet őrizte meg. Számos olyan régi szavuk van, amely a mai magyar nyelvből már eltűnt, ezenkívül sok román jövevényszót is használnak.

Most adásban
Téma: Gutenberg 3,5 méteres homokszobrát leplezték le a Kopaszi gáton – Hoffmann Tamás polgármester, Újbuda, Simon László vezérigazgató, Pátria Nyomda és Monostori Ferenc homokszobrász
Ezt követő adásaink