Kultúra
Tovább bővülhet a Seuso-kincs
hirado.hu Kép: MTI / Varga György
2018. március 12.

Továbbra sem lankad az érdeklődés Seuso ezüstje iránt. A páratlan leletegyüttest 2017 októbere óta szinte minden kiállítási helyszínen több mint százezren tekintették meg, azonban a kutatás a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításának megnyitójával sem ér véget. Dézsy Zoltán és csapata már javában a kincsek kalandos útját bemutató dokumentumfilm harmadik részén dolgozik, és jó pár szakértővel karöltve további darabok előkerítésén fáradozik.

Hatalmas érdeklődés övezi a Seuso-vándorkiállítást

A Seuso-kiállítás 2017 júliusában debütált a Parlamentben. A Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában 2017 októberében országjárásra indították a páratlan, tizennégy, nagy méretű ezüstedényből és egy rézüstből álló ókori leletet, amelyet hatalmas érdeklődés mellett mutatták be Kaposváron, Zalaegerszegen, Székesfehérváron és Kecskeméten egyaránt. Most március 18-ig Miskolcon tekinthető meg a Herman Ottó Múzeumban. A borsodi megyeszékhelyen is rengetegen voltak kíváncsiak az időszaki kiállításra, március második hétvégéjén már a százezredik látogatót köszöntötte a múzeum igazgatója.

A vándorkiállítás következő és egyben utolsó állomása Nyíregyháza lesz, majd ezt követően a kincsek végső helyükre, a kifejezetten számukra kialakított kiállítótérbe kerülnek a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Dézsy Zoltán, a Seuso I-II. dokumentumfilmek készítője elmondta, hogy számára nagy öröm volt ezeken a vidéki helyszíneken részt venni egy-egy a vándorkiállításhoz kapcsolódó közönségtalálkozón. Hozzátette, hogy jó érzés volt látni, hogy tízezrek kíváncsiak minden helyszínen a késő római kori ezüstleletre, és sorra dőltek meg a látogatói rekordok a közgyűjteményekben. Csak a kecskeméti kiállításra elővételben mintegy tizenkétezer jegy fogyott el. A látogatói visszajelzések is pozitívak voltak eddig minden helyszínen, az érdeklődők elégedetten távoztak a kiállításról.

A rendező elmondta, hogy Székesfehérváron a szakemberek a kiállítás nyitvatartási ideje alatt a folyosón újra és újra levetítették a 2016-ban bemutatott Seuso II. dokumentumfilmet is. Dézsy Zoltán szerint a Seuso-kincsek azért keltik fel sokak érdeklődését, mert ezek látványa felér egy valódi időutazással. A római korból ugyanis alig maradtak fent használati tárgyak. Csodával határos szinte, hogy ez a készlet épségben fennmaradt, és nem hordták szét vagy olvasztották be.

Seuso Pannóniában, Polgárdi közelében élő magas rangú római tiszt vagy gazdag római polgár volt a 4. század végén, az 5. század legelején, aki valószínűleg elrejtette ezeket a kincseket, minden bizonnyal egy akkoriban már gyakori barbár betörés elől. Seuso ugyancsak felbecsülhetetlen értékű villagazdaságát feltehetően 1993-ban tárták fel. Az ezüstkészlet a maga korában 2040 solidust érhetett. Ez azért is meghökkentő, mivel a 4. században egyetlen solidusból 350 liter búzát vagy 109 liter bort lehetett vásárolni.

A kincsek története egy igazi 20. századi krimi

A Seuso-kincsek kalandos útja még a kulturális műfajban is felér egy krimivel a rendező szerint. A kincset rengeteg legenda és összeesküvés-elmélet övezi, és a tárgyak hihetetlenül kalandos utat jártak be mielőtt a magyar állam tulajdonába kerültek volna.

A rendszerváltás óta szinte minden kormány megkísérelte hazahozni a Seuso-kincseket. A tárgyalássorozatok először 2014-ben vezettek eredményre, akkor hét darab került vissza Magyarországra, majd 2017-ben újabb darabokkal gyarapodott a gyűjtemény. Három évvel ezelőtt 15 millió euró, legutóbb pedig a leletegyüttes még értékesebb darabjai esetében 28 millió euró kompenzációs díjat fizetett az állam. Ez összességében jóval kevesebb, mint az 1990-es évek elején tervezett aukciós kikiáltási ár. Nagyságrendjét tekintve egy kincs tulajdonjogáért folytatott, megnyert per esetén megközelítőleg ugyanekkora összeget kellett volna fizetni a kincs korábbi birtokosainak.

Sümegh József kiskatonát, aki a Kőszárhegy környékén véletlenül rábukkant a leletre, és a haszon reményében üzletelni kezdett vele, 1980 decemberében holtan találták meg a Borbély-pincében, felakasztotta magát. Bár az esetet akkoriban öngyilkosságként igyekeztek beállítani, a kezdetektől fogva sejteni lehetett, hogy a 24 éves fiatalember, akinek a katonai szolgálatából halála bekövetkeztekor már csak pár napja volt hátra, nem önkezével vetett véget életének.

Aktáját azonban mind a mai napig nem zárták le, mivel a magyar törvények értelmében az előre kitervelt szándékú emberölés nem évül el. A bűncselekmény óta már több mint 37 év eltelt. Dézsy Zoltán szerint így nem valószínű, hogy a nyomozás valaha is eredménnyel zárul, és előkerülnek az elkövetők.

Sümegh feltehetően olyan információkat vitt a sírba, amelyek ha napvilágra kerülnek, akkor talán nem kellett volna 2014-ig, illetve 2017-ig várnunk arra, hogy a „családi ezüst” hazatérhessen.
Azonban nemcsak Sümegh vesztét okozták a kincsek. Már a második világháború idején, 1944-ben négy katonát gyilkolt meg a hadnagyuk, hogy azok ne fecseghessék ki, hogy hova rejtették a többládányi kincset, nagy valószínűséggel Seuso ezüstjét.

A lista itt még nem ér véget. 2010 környékén több szakember is összefogott annak érdekében, hogy Oroszországból hazahozzon egy kancsót és egy kézmosó tálat. A magánakció elakadt, mivel az abban részt vevők közül többen is rejtélyes körülmények között, sokszor teljesen váratlanul életüket vesztették. Utóbbi halálesetekkel Dézsy Zoltán részletesen foglalkozott a Seuso II. című dokumentumfilmben.

A kincsvadászat folytatódik

Köztudott, hogy a Seuso-lelet még korántsem teljes. Egyes szemtanúk a meggyilkolt kiskatonánál, Sümegh Józsefnél több mint negyvenegy darab értékes kincset láttak a 70-es évek végén. Dézsy Zoltán és mindazok, akik az elmúlt három évtizedben a kincs után kutattak azt feltételezik, hogy itthon is rejtőzhetnek még értékes tárgyak: vagy magánkézben vagy egy eddig háborítatlan rejtekhelyeken, üregekben.

A rendező úgy gondolja, hogy több darab bújhat még meg elfeledett gyűjtemények mélyén. De biztos, hogy vannak olyan gyűjtők is, akik hajdanán még Sümegh környezetéből tettek szert egy-egy ezüsttárgyra, de nem merik azokat felfedni.

A Seuso Munkabizottság a legkorszerűbb technikákkal jelenleg is vizsgálja a tárgyakat, és a birtokukba került egyéb anyagokat. Dézsy Zoltán és csapata azonban nem pihen meg. Elmondása szerint egy cseppet sem csökkent a lelkesedése az ügy kibogozásával kapcsolatban. Számos új információra derült fény, és új szemtanúk is feltűntek a színen, és nem titok: készül a Seuso III.

A rendező szerint azért is szükséges folytatni a már megkezdett kutatómunkát, mert az új ismereteken túl a nézőkben a második részt, valamint a kincsek hazahozatalát követően is egy sor új kérdés merült fel, amelyeket illő megválaszolni. Amint beköszönt a jó idő, a stáb élen a rendezővel és a vezető helyi régésszel ismét szemügyre veszi majd a Kőszárhegy környékét, mert nem tudni mit rejt még a föld. Dézsy Zoltán azt is megosztotta a Híradó.hu-val, hogy az eddigi két film és azok ismétlései sok nézőnek adtak lökést ahhoz, hogy új, a „nyomozást” előmozdító információval álljanak elő a névtelenség leplébe burkolózva.

Ha minden a tervek szerint alakul, 2019 őszén már újabb információkkal lehetünk gazdagabbak Magyarország és talán a térség egyik legnagyobb történelmi rejtélyével kapcsolatban.

Kapcsolódó cikkek
Magyar cég technológiája őrzi meg örökre a Seuso-kincset

A szakemberek a Magyar Nemzeti Múzeum kutatóival együttműködve több részletben digitalizálták a kincs tárgyait.

Újabb Seuso-kincsek kerültek vissza hazákba

Orbán Viktor jelentette be, hogy Magyarország visszaszerezte a Seuso-kincsek második hét darabját.

A rejtélyes Seuso-kincsek története

Következő adásunk
Téma: Megújult a Ferencvárosi Epres Óvoda – Weingartner Balázs Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkár és Zombory Miklós, Ferencváros alpolgármestere
Ezt követő adásaink