Külföld
Johnson: újjá kell építeni a „lélektani határokat”
MTI Kép: Reuters/Mary Turner
2018. április 15.

A brit külügyminiszter szerint a jelenlegi feszült viszonyok közepette nagyon fontos megértetni Oroszországgal, hogy a nyugati hatalmak Szíriában végrehajtott katonai akciója korlátozott célokat szolgált.

Boris Johnson, aki a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának vendége volt, nem válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen kommunikáció zajlott Moszkvával az előző napi összehangolt amerikai–brit–francia légitámadás előtt, mondván: műveleti részleteket nem tárhat a nyilvánosság elé.

Kijelentette ugyanakkor, hogy a szíriai katonai létesítményekre mért csapások célja nem a szíriai rendszerváltás volt, és a katonai akcióban részes hatalmak arra sem tettek kísérletet, hogy fordulatot érjenek el a szíriai konfliktus menetében.

Johnson szerint a cél annak az üzenetnek az eljuttatása volt, hogy meg kell állítani a vegyi fegyverek használatát tiltó tabuk további – Szíriában évek óta tapasztalt – erózióját, és újjá kell építeni az e fegyverek bevetése elé emelt „lélektani határokat”.

A brit külügyminiszter szerint a vegyi fegyverek használatát tiltó genfi konvenció csaknem egy évszázada érvényben van, és az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország e tilalom érvényesítése érdekében lépett fel.

Boris Johnson hangsúlyozta ugyanakkor, hogy kizárólag Oroszország tudja a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Bassár el-Aszad szíriai elnököt, „és nagyszerű lenne, ha ezt meg is tenné”.

Johnson kijelentette azt is, hogy nincsenek tervek további katonai beavatkozásra, és „szerencsére az Aszad-rezsim nem követte el azt az ostobaságot, hogy újból vegyi fegyvert vessen be”.

A brit külügyminiszter kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy a nyugati hatalmak mit tennének, ha a szíriai rezsim mégis újból vegyifegyver-támadást hajtana végre, mondván: ebben az esetben „különböző opciókat kellene megvizsgálni”.

Boris Johnson a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap véleményrovatában megjelent írásában is azzal indokolta a katonai akciót, hogy a nemzetközi közösség cselekvése nélkül az Aszad-rezsim folytatná a vegyi fegyverek használatával szemben kialakult globális tabu leépítését, és ennek komoly humanitárius következményei lennének.

A brit külügyminiszter szerint ha a külvilág ezt tétlenül nézné, akkor más kormányok is látnák Aszad büntetlenségét, és „azt kérdezhetnék maguktól, hogy ha (Aszad) megúszta, akkor mi miért ne úszhatnánk meg”.

Johnson a Telegraph-cikkben is hangsúlyozza: az Oroszországgal fennálló jelenlegi feszült viszony közepette fontos annak megértetése, hogy a most végrehajtott nyugati katonai akció résztvevői nem Oroszország szíriai stratégiai célkitűzéseinek akadályozására tettek kísérletet, és a légicsapások nem jelentik Nagy-Britannia vagy általában a Nyugat szíriai szerepvállalásának eszkalációját.

Ugyanezt emelte ki előző napi sajtótájékoztatóján Theresa May brit miniszterelnök is. May kijelentette: a nyugati szövetségesek fellépésének célja nem az volt, hogy beavatkozzanak a szíriai polgárháborúba, és nem volt cél a szíriai rendszerváltás sem.

A csapásmérés korlátozott, célzott és hatékony volt, olyan egyértelmű határok kijelölésével, amelyek kifejezetten az eszkaláció elkerülését és a polgári veszteségek megakadályozását szolgálták – hangsúlyozta a brit kormányfő.

Theresa May hétfőn számol be részletesen a londoni alsóház képviselőinek a Szíriában végrehajtott katonai akcióról.

Kapcsolódó cikkek
Nem várható világháború a szíriai konfliktusból szakértő szerint

Elhúzódó válságra kell számítani Szíriában, de nincs akkora tétje a háborúnak, hogy abból egy újabb világégés robbanjon ki.

Szakértő: Szíriában célzott akciót hajtottak végre

"A légicsapásokat úgy hajtották végre, hogy orosz katonák és orosz fegyveres erők berendezései ne sérüljenek meg."

Légicsapásokat hajtottak végre a szír kormányerők ellen

Donald Trump helyi idő szerint péntek este 9 órakor bejelentette, hogy elrendelte a légicsapások megindítását a szíriai kormányerők ellen.

Körültekintést kér Törökország az oroszoktól és Amerikától

Törökország arra kéri Washingtont és Moszkvát, hogy „körültekintően járjon el” szíriai vitájukban.

Most adásban
Ember vagy profit, avagy mit mutat az Arculat elmélet a gyakorlatban? – Rendhagyó szakmai disputa dr. Szeles Péterrel, a kérdés szakértőjével
Ezt követő adásaink