Gazdaság
Felülmúlta a várakozásokat a gazdasági növekedés
MTI Kép: NIF
2018. május 15.

Az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva pedig 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – jelentette kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző negyedévhez mérten 1,2 százalékos volt a gazdasági növekedés. Éves összevetésben a piaci alapú szolgáltatások, különösen a kereskedelem és a turizmus járult hozzá legnagyobb mértékben a növekedéshez. Az előző negyedévhez viszonyított volumenváltozás a múlt év utolsó negyedévében 0,1 százalékponttal nagyobb volt, de nyolcadik negyedéve jelez folyamatos növekedést. A tavalyi első negyedévi 1,4 százalékos adat kétéves csúcsot ért és azóta sem dőlt meg.

A 4,4 százalékos kiigazítatlan növekedés éppen megegyezik az előző negyedévi adattal, de az első negyedéveket tekintve 2014 óta – amikor szintén 4,4 százalékos volt –

az idei a legmagasabb index.

Az elmúlt tizenkét évben ennél magasabb növekedést egyszer jegyzett fel a statisztika, 2014 második negyedévében 4,7 százalékkal.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által figyelt szezonálisan és naptárhatással kiigazított idei első negyedévi adat 0,2 százalékponttal elmarad ugyan a tavalyi negyedik negyedévitől, de attól eltekintve az idei 4,7 százaléknál sem mért magasabbat 2004 óta a statisztika. Az első negyedévi GDP részletes adatait június 5-én közli második becslése alapján a KSH.

Varga: Erős és stabil a magyar gazdaság

Erős, stabil volt a gazdaság bővülése 2018 első negyedévében, amihez új elemként jelentősen hozzájárult a szolgáltató szektor növekedése – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb GDP-adatait kommentálva.

OPH

A nemzetgazdasági miniszter hozzátette, hogy a hatéves bérmegállapodás hatásaként egyre jobban nőnek a szolgáltatások iránti igények, a vállalatok és a magánszemélyek is egyre több szolgáltatást vesznek igénybe.

Kiemelte, hogy az első negyedév kedvezőtlen időjárása és a munkanaphatás ellenére a magyar gazdaság növekedési pályán maradt, és szinte minden ágazatra kiterjed. Évek óta két számjegyű növekedés van a turizmusban, de visszafogott emelkedést mutatott a mezőgazdaság és az ipar is – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy a gazdasági folyamatokat jelentős külső hatás nem érte, az első negyedévben kétmilliárd euró többlet halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben. Az emelkedésben jelentős szerepe volt a „belső motorok” közül a lakásépítéseknek is, amelyek 65 százalékkal múlták felül az egy évvel ezelőttit – jegyezte meg.

A miniszter hangsúlyozta, az eddig közzétett adatok alapján

az Európai Unión belül a magyar növekedési adat „dobogós”,

és úgy fogalmazott: az EU első negyedévi gazdasági növekedése mintegy 2,4 százalék lehetett, így a magyar 4,7 százalékos adat erősítette a konvergenciát. Az ország hitelezés, eladósodás nélkül tud úgy nőni, hogy egyre szűkül a különbség a fejlettebb nyugat-európai országok és Magyarország között – mondta.

Tovább gyorsulhat a növekedés

A Takarékbank elemzése szerint a következő negyedévekben a lakás- és irodapiaci átadási hullám, a felgyorsuló tisztán állami és uniós támogatású beruházások, valamint további feldolgozóipari –amelyek közül kiemelkedik a Mercedes második fél évben induló új gyárberuházása –, kiskereskedelmi, vendéglátóipari, napelemes energetikai beruházások hatására gyorsulhat a gazdaság növekedése, amit a továbbra is élénk fogyasztás is támogat.

Az üzembe lépő új exportkapacitások pedig az exportnak adhatnak további lendületet, így a külkereskedelmi többlet a tavalyihoz képest kisebb mértékű csökkenése kevésbé húzhatja vissza a növekedést. Ezért

a következő negyedévekben a GDP növekedése elérheti az 5 százalékot,

amit a második negyedévben az is támogat, hogy egy munkanappal több lesz.

A kedvező áthúzódó hatások miatt a Takarékbank az idei növekedési előrejelzésüket 4,6 százalékra, a jövő évit 3,8 százalékra emelhetik a korábbi 4,5, illetve 3,6 százalékról, de a számos felfelé mutató kockázat miatt akár gyorsabb növekedést is elérhet a hazai gazdaság. A munkaerőhiány azonban egyrészt akadályozhatja a gyorsabb növekedést, ezért a folyamatban levő beruházások csúszhatnak, de emiatt a dinamikus gazdasági növekedés tartós maradhat. Másrészt éppen emiatt a bérkiáramlás gyorsabb lehet, így a fogyasztás növekedése is magas maradhat, miközben a vállalatok további technológiai, gép-, automatizálási és digitalizációs beruházásokra kényszerülnek, ami szintén gyorsíthatja a növekedést, ráadásul a termelékenységet és a versenyképességet is javítja, ami a fenntartható növekedéshez elengedhetetlenül szükséges.

Az első negyedévben a negyedéves alapú növekedés felülmúlta a régiós országok növekedését,

a román gazdaság stagnált, a cseh GDP 0,5%-kal, a szlovák 0,9%-ka nőtt, míg éves szinten a régiós országok élére került a magyar növekedés: a román GDP 4%-kal, a cseh 4,5%-kal, a szlovák 3,6%-kal növekedett. Kisebb negatív meglepetést okozott, hogy a német GDP mindössze 0,3%-kal nőtt egy negyedév alatt, 1,6%-kal egy év alatt, míg szezonálisan és naptárhatással kiigazítva a német növekedés 2,3% volt.