Életmód
A lakossággal a fészkelő baglyok nyomában - II. füleskuvik
MME / OPH Kép: Monoki Ákos / MME
2018. május 16.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) legutóbb a telelő, majd a fészkelő erdei fülesbaglyok felmérése kapcsán kérte a lakosság segítségét idén januárban és áprilisban. A sorozat zárásaként most a kevésbé közismert, de a lakott területeken is egyre gyakoribb, terjedőben lévő füleskuvik fészkelő állományának felmérésében tudnak segíteni az emberek. Ez azért fontos, mert gyakorisága ellenére nagyon pontatlan becsléseink vannak ennek az apró bagolyfajnak az országos állományáról.

Első pillantásra lehetetlen feladatnak tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek - ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni!

A felmérés lényege, hogy az esti szürkületben és éjszaka hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg május-július folyamán. Eközben pedig a felnőtt füleskuvikok jellegzetes, a hím és a tojó gyakran egymásnak válaszolgató, füttyögő jelzőhangját, később pedig a fiókák eleségkérő hangját keressük:

Ha észleltük e hangok valamelyikét, ennek az elektronikus űrlapnak a gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához.

Részletek, fotók, videók megtekinthetőek.


Mi történik a lakosság segítségével gyűjtött adatokkal?

Ezek is részét képezik az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak (a frissen közölt 2017. évi beszámoló itt érhető el. Ezekből (egy éves átfutással) HELIACA néven, magyar és angol nyelvű színes kiadványok is készülnek, melyek szintén letölthetők az MME honlapjáról.

Miért fontosak ezek az évente frissített összesítő jelentések?

A civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érinti, túlnyomó részt sajnos veszélyezteti. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek (az MME a Monitoring Központ, valamint a Madárgyűrűzési Központ révén két ilyet is működtet), melyek alapját képezik az érintett fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.

Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz (ebben hazánkat az MME képviseli) is.

Most adásban
Téma: Háztartások biztonsága – Hajdu Márton tűzoltó alezredes, szóvivő