Kultúra
Budapest leghosszabb sugárútjáról nyílt kiállítás
OPH Kép: ferencvaros.hu
2018. május 16.

Az öt kerületet is érintő, „bús lombú” Üllői út története-történelme elevenedik meg a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény legújabb, kedden megnyílt tárlatában. A Ferencvárosi és a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény, valamint a Tomory Lajos Múzeum közös kiállítása Ferencváros, Józsefváros, Kispest, Kőbánya és Pestszentlőrinc-Pestszentimre múltjából idéz meg pillanatokat a 15 kilométer hosszú Üllői út kapcsán.

A kiállítással üzenni szeretnénk azoknak, akik szeretik az Üllői utat, akik szeretnek itt élni – mondta megnyitójában Bácskai János, a IX. kerület polgármestere. Ferencvárosi szakaszához számos történelmi, kultúrtörténeti emlék kötődik, mindjárt a kezdetén, az Üllői út 7. alatt lakott sokáig Arany János a Fehér Páva fogadóban, a 21-es számú házban élt Kosztolányi Dezső – megénekelve a híres fasort –, s ahol számos híresség is megfordult. Az út történelmi események összekötője is, hozzá kapcsolódnak a Kilián laktanya 1956-os történései, itt található Richter Gedeon vagy Móricz Zsigmond háza, de az út menti gyakorlótelepen, a mai József Attila lakótelep helyén mutatták be 1909-ben a budapestieknek a „gépmadarat” is. Az út története emberek, helyek, helyszínek, vendéglők, kocsmák története is, s mint Krúdy Gyula megállapította, annyi jó kiskocsma nincs sehol, mint Ferencvárosban – idézte fel a városrész vezetője.

Fotó: OPH

Gajda Péter, Kispest polgármestere emlékeztetett arra, hogy az öt kerületet érintő sugárúton „összekötőpontok” kapcsolják egybe a városrészeket, s az Üllői út egyszerre tükrözi az állandóságot és a változást. A Határ úttól a lajosmizsei sorompóig tartó rész ugyancsak megszámlálhatatlan történettel rendelkezik – mutatott rá –, mára jelentőségüket vesztett vagy eltűnt, de egykor közismert gyárakkal vagy éppen olyan, most átalakuló épületekkel, mint az Europark.

Fotó: OPH

Ughy Attila, Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármestere egyebek mellett arról szólt, hogy a kiállítás „főszereplője” is azok közé a legendás utak közé tartozik, amelyek városok fejlődését határozzák meg, s amelyek nemcsak gazdasági, hanem kulturális „szállító utak” is voltak. A mi legendás utunk nélkül nem képzelhető el Kispest, Pestszentlőrinc, Ferencváros – fogalmazott –, mert az Üllői út „verőér, főgyökér, vízcsatorna, szimbóluma a városi élet burjánzásának, fejlődésének, a múlt-jelen-jövő oszthatatlanságának”. A polgármester úgy folytatta: az Üllői út a mi kapunk, amin keresztül ránk találsz, a mi fő utcánk, ez az út szabályoz, segít és rendet rak. Olyan híd, melynek múltja ismert, jelene biztos, jövője nélkülözhetetlen. Minden hozzá kapcsolódó fejlesztés a kerületeket, a várost, de még Vecsést és Üllőt is magával emeli – tette hozzá.

OPH


Az „Üllői út, ami összeköt” című vándorkiállítás két hétig lesz látható a Ráday utcai termekben, majd június 9-re Kispestre költözik.
A tárlat a főbb csomópontok alapján felosztva mutatja be az Üllői utat. Ilyen például a Kálvin tér, mely 1874-ben kapta nevét az itt található református templom után; az Iparművészeti Múzeum, melyet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezett; a Ferenc körút-Üllői út sarka a szerencsejáték-nyerteseknek lakást biztosító Lottóházzal; a Nagyvárad tér, mely 1940 óta viseli ezt a nevet; a Népliget a Groupama Arénával; illetve Budapest legzöldebb lakótelepe, a József Attila-lakótelep.