Külföld
Szakértő: átalakításra szorul az Európai Unió döntéshozatali szerkezete
MTI Kép: Reuters/Fabrizio Bensch
2018. június 7.

Az Európai Unió jövőjéről való gondolkodás és az intézményi átalakítás terve már az elmúlt nyolc évben elkezdődött – mondta a M1 Ma reggel adásában szerdán Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

A szakértő Angela Merkel vasárnapi nyilatkozatát értékelte, amelyben a kancellár számos, az unió jövőjét befolyásoló kérdésben vázolta fel elképzeléseit. Szerinte átalakításra szorul az Európai Unió döntéshozatali szerkezete. A közös külpolitika hatékonyságának növelésére az ENSZ Biztonsági Tanácsának mintájára fel kellene állítani az EU biztonsági tanácsát, az Európai Bizottság létszámát csökkenteni kellene, és az európai parlamenti választásokon is változtatásra lenne szükség.

Az európai integrációnak a szuverén adósságválsággal és a menekültválsággal kellett szembenézni az elmúlt nyolc évben, és már ekkor elkezdődött a gondolkodás a jövőről és az intézményrendszer átalakítását célzó tervekről – mondta Gálik Zoltán.

Hozzátette: az elképzelések sok olyan elemet is tartalmaznak, amely a központosítás felé mutatnak, mint amilyen a közös védelmi és külpolitika. Az EU biztonsági tanácsának felállítása szerint arról szól, hogy tudják a nagyobb tagállamok saját külpolitikai érdekeiket erőteljesebben látni.

A reformjavaslatok másik része az eurózóna átalakítására irányulna. Gálik Zoltán szerint kétséges, hogy Berlin támogatná-e az önálló euróövezeti költségvetést. Egy olyan beruházási alap létrehozását viszont igen, amelyet az euróövezet országai vehetnének igénybe, amelyek lemaradásban vannak a technológia és az innováció területén.

A reformcsomag harmadik fontos eleme az Európai Stabilitási Mechanizmus továbbfejlesztése európai valutaalappá, amely válsághelyzetben hitelekkel segítené a strukturális problémával vagy a folyó fizetési mérleg hiányával küzdő országokat – ismertette Merkel elképzeléseit a Corvinus Egyetem docense.

Angela Merkel egy vasárnapi interjúban kiemelte, hogy az EU külső határának biztosítása, a közös menekültpolitika és a küzdelem a menekülésre kényszerítő okok felszámolásáért mind-mind létfontosságú ügy, „egzisztenciális kérdés Európa számára”.

A kancellár elmondta, hogy létre kell hozni egy közös európai menekültügyi hatóságot, amely egy egységes európai menedékjogi szabályozás alapján lebonyolítja a menekültügyi eljárásokat a külső határokon.

Ezzel összefüggésben a szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai menekültügyi hatóság szerepe még mindig nem körvonalazódott, ennek egyik feltétele a dublini rendelet megújítása lenne, és alapvető feladata az lenne, hogy egységesítse az európai szabályokat.

Következő adásunk
Téma: A kormány közszolgálati politikájának irányai – Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár, Miniszterelnökség