Kultúra
Életének 80. évében elhunyt Ittzés Mihály
MTI Kép: MMA
2018. június 12.

Életének 80. évében elhunyt Ittzés Mihály zenepedagógus, karvezető, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja -‒ tudatta az MMA sajtóosztálya.

A közlés szerint Ittzés Mihályt keddre virradóra érte a halál. A Magyar Művészeti Akadémia Ittzés Mihályt saját halottjának tekinti.
A méltatás felidézi, hogy Ittzés Mihály számára a fő cél és feladat a magyar zenekultúra szolgálata volt, s ebben útmutató mesterének Kodály Zoltánt tekintette. Azt vallotta, hogy a közösség szolgálatának az egyik legtermészetesebb formája a tanítás, a megszerzett javak továbbadása; tanítás akár iskolai keretben, akár azon kívül, akár szóban, akár írásban.
Zenei tárgyú írásai, zenekritikái 1965-től jelentek meg helyi lapokban, majd 1970-től cikkei, pedagógiai, zenetörténeti és elemző dolgozatai szakmai, kulturális folyóiratokban.

Oktatott Győrben 1963 és 1970 között a Zeneművészeti Szakiskolában szolfézst, zeneelméletet, zeneirodalmat, népzenét; szimfonikus és kamarazenekar vezetését. Kecskeméten 1970 és 1973 között a Kodály Iskolában gimnáziumi énektanár és karvezető volt. 1973-ban a kecskeméti Kodály Intézetben szolfézst, zeneelméletet, zeneirodalmat, népzenét, karvezetést tanított. Tanára és előadója volt a kecskeméti Nemzetközi Kodály Szemináriumok, helyi és országos továbbképzéseknek 1970-ben.

Ittzés Mihály 2012-óta tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának, a Magyar Kodály Társaságnak társelnöki tisztét 2007 és 2012 között, elnöki tisztét 2012 óta töltötte be. Tagja volt a Nemzetközi Kodály Társaságnak (IKS); a Zenetudományi és Zenekritikai Társaságnak; a Bárdos Lajos Társaságnak; a Liszt Ferenc Társaságnak és a Kórusok és Zenekarok Szövetségének (KÓTA).

Ittzés Mihály munkásságát Apáczai Csere János-díjjal (1988), a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével (1998), Szabolcsi Bence-díjjal (2011), valamint a Kodály Zoltán Közművelődési Díjjal (2002), a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díjával is elismerték.

Most adásban
Téma: Brexit - Létezik-e jó megoldás? – Szabó Barnabás kutató, Külügyi és Külgazdasági Intézet
Ezt követő adásaink