Közigazgatás
Kinevezték a kormánymegbízottakat
MTI Kép: Koszticsák Szilárd / MTI
2018. június 27.

A közigazgatásnak nincs más létjogosultsága és más mértéke, mint az emberek és a haza szolgálata - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban, a kormánymegbízottak kinevezési okiratának átadásán.

A kormányfő szerint ma a magyar állam legjobban működő szerve a középszintű közigazgatás. "Azt várjuk a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy

a központi közigazgatás is méltóztasson felzárkózni erre a színvonalra,

hogy azt tudjuk mondani: ez a különbség a következő években majd eltűnik" - fogalmazott. Hozzátette, a középszintű közigazgatásban bevezették az életpályarendszert, de tervezik a központi közigazgatásban dolgozók fizetésének emelését is.

A miniszterelnök felidézte, 2010-ben az volt a céljuk, hogy újragondolják a magyar állam szerepét, "egy olyan államot akartunk, amely egyszerre teszi lehetővé, hogy megvédjük az ország szuverenitását (...), a magyar emberek pedig egy szabad országban élhessenek". Ehhez meg kellett újítani a teljes jogrendszert, meg kellett erősíteni a közbiztonságot, és át kellett alakítani a közigazgatást - sorolta, felelevenítve a kormányhivatalok létrehozását és a járási rendszer kialakítását. Megjegyezte: nem állítja, hogy a járási rendszer tökéletes állapotban lenne, nincs meggyőződve ugyanis afelől, hogy a járási hivatalok és központok száma optimális-e. Szavai szerint talán az elkövetkező négy év alkalmas arra, hogy ennek a kérdésnek is nekifeszüljenek.

Koszticsák Szilárd / MTI

Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar államnak és az azt igazgatóknak mindig úgy kell működniük, hogy "az állam megtartson minket annak, amik vagyunk - ahogyan a választási kampányban is elmondtuk -, hogy megőrizze Magyarországot magyar országnak". Jelezte, nem lesz más a kormánymegbízottak munkájának vezérfonala a következő években sem. Ezért azt kérte tőlük, hogy

azzal a testtartással végezzék munkájukat, amelyben ott van egy ezeréves magyar állam.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntőjében kifejtette: a 2010-es kormányváltás után megkezdődött közigazgatási reform során egyértelművé tették, melyek az állami, melyek a központi közigazgatási feladatok, és melyek azok a hatósági jogosítványok, amelyeket az önkormányzatok gyakorolnak. Ez a különválasztás jól sikerült, és ennek köszönhetően

ma a magyar állam jobban működik, mint korábban

- értékelt.

Koszticsák Szilárd / MTI

Kiemelte, hogy ma az állam gyakorlati találkozási pontja az emberekkel leginkább a közigazgatáson, azon belül is a kormányhivatalokon keresztül valósul meg, ezért az ottani lelkiismeretes és színvonalas munkavégzés az állam egészének működéséről ad képet a polgároknak. A kormánymegbízotti körben csak egy helyen, Jász-Nagykun-Szolnok megyében történt változás, miután a korábbi kormányhivatal-vezetőt, Kállai Máriát országgyűlési képviselővé választották.

Így Berkó Attilát Jász-Nagykun-Szolnok megyei,

Demeter Ervint Borsod-Abaúj-Zemplén megyei,

György Istvánt fővárosi,

Harangozó Bertalant Vas megyei,

Horváth Kálmánt Tolna megyei,

Horváth Zoltánt Baranya megyei,

Juhász Tündét Csongrád megyei,

Kancz Csabát Komárom-Esztergom megyei,

Kovács Ernőt Bács-Kiskun megyei,

Neszményi Zsoltot Somogy megyei,

Pajtók Gábort Heves megyei,

Rácz Róbertet Hajdú-Bihar megyei,

Román Istvánt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei,

Sifter Rózsát Zala megyei,

Simon Lászlót Fejér megyei,

Szabó Sándort Nógrád megyei,

Széles Sándort Győr-Moson-Sopron megyei,

Takács Árpádot Békés megyei,

Takács Szabolcsot Veszprém megyei,

Tarnai Richárdot pedig Pest megyei kormánymegbízottá

nevezték ki július 1-jei hatállyal.

Az ünnepségen részt vett Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár, Biró Marcell, a Miniszterelnöki Kormányiroda vezetője és Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Most adásban
Téma: A Balkán helye az európai integráció folyamatában – Orosz Anna kutató, Külügyi és Külgazdasági Intézet
Ezt követő adásaink