Kultúra
Bukovinai folklórfesztivált tartottak Bonyhádon
MTI Kép: MTI/Sóki Tamás
2018. augusztus 6.

A székely keresztelő szokásának bemutatásával kezdődött meg pénteken a XXIX. Bukovinai Találkozások Nemzetközi Folklórfesztivál Bonyhádon. A megnyitón Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta: a Bukovinából elszármazott nemzetiségek ma már barátként tudnak találkozni.

A politikus a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban rendezett eseményen hozzátette: az 1997 óta megrendezett fesztivál arról szól, hogy az egykor soknemzetiségű Bukovinában élt népcsoportok megmutathatják hagyományaikat, a mai napig megőrzött népdal- és néptánckultúrájukat, viseleteiket, több helyszínen is ízelítőt adhatnak gasztronómiájukból.

Felidézte: az 1990-es években a Bukovinából elszármazott lengyelek emlékeztek elsőként óhazájukra fesztiválokon, majd a székelyek Bonyhádon követték példájukat. „Eleinte kérdéses volt, hogy van-e értelme azokkal együtt fesztivált szervezni, akikkel az együttélés nem volt mindig súrlódásmentes, de jó döntést hoztunk” – fogalmazott. Bonyhádon 1997 óta, eleinte kétévente, az ezredforduló után évente rendezik meg a találkozót, és a magyarországi helyszín mellett a lengyelországi Pila és Jastrowie, az ukrajnai Csernovic és a románaiai Campulung ad otthont az eseménynek.

Fotó: MTI/Sóki Tamás

A fesztivál nem csak a székelyeké, hanem minden bukovinai nemzetiségé, azoké, akik a most Romániához és Ukrajnához tartozó Bukovinában élnek, illetve azoké is, akik onnan elszármaztak.

Az államtitkár – aki maga is bukovinai székely származású – köszöntötte a fesztiválra érkezett lengyel, román, ukrán és székely hagyományőrző együtteseket. A mi közös hazánk a Kárpát-medence, mindenki itthon érezheti magát, akár Déván, Madéfalván vagy Bonyhádon él – mondta.

A találkozó közönségét üdvözölte Zbigniev Kowalski, a csaknem három évtizedes múltra visszatekintő találkozó lengyel szervezője és Illés Tibor, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke. A házigazda szervezet elnöke többek közt arról beszélt, hogy a fesztivál bizonyítja: a Bukovinában együtt töltött idő nem maradt nyom nélkül a nemzetiségek életében.

Az 1775-ben az osztrák császársághoz került Bukovina az ott élő tizenhárom nemzetiségnek köszönhetően a Habsburg Birodalom legszínesebb tartománya volt, amely az első világháború után Romániához, a második világháború után a Szovjetunióhoz és Romániához került. A régióból több népcsoportnak távoznia kellett, a székelyek – rövid bácskai tartózkodás után – 1944-ben telepedtek le Magyarországon.

Fotó: MTI/Sóki Tamás

A háromnapos fesztivál pénteken a Mátyás – mecénás és katona című kiállítás megnyitójával, valamint a bukovinai székely keresztelő színpadra állításával kezdődött a Bukovina Néptánccsoport és Népdalkörének, valamint az Izményi Székely Népi együttes gyermek tánccsoportjának közreműködésével. A műsorban – mint a koreográfiát jegyző Illés Tibor az MTI-nek mondta –, megjelennek a keresztelő archaikus rétegei, a hozzá fűződő hiedelmek és a székelyek vallási szokásai.

Az idei találkozásokon a bukovinai székelyek huszonhat magyarországi hagyományőrző csoportja mellett részt vettek a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület, a Madéfalvi Ifjúsági Tánccsoport és a Dévai Szivárvány Nyugdíjas Klub tagjai, Bukovina egykori nemzetiségeinek folklórját az ukrajnai Juzsinyecki Molodicski és a Csernyivcsanka, a romániai Ansamblul Florile Bucovinei, illetve a lengyel Podgrodzianki-Racoborowice Górne együttes képviselte.