Közigazgatás
Államtitkár: emelkedhet az önkormányzati dolgozók bére
OPH Kép: MTI
2018. augusztus 8.

A 2019. évi költségvetésben mintegy 11 milliárd forintos keret áll rendelkezésre az önkormányzati dolgozók bérrendezésére – közölte a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Banai Péter Benő a Rádió Orienten hozzátette: ebből az összegből a települések gazdasági helyzetük, adóerőképességük alapján részesülhetnek majd.

Az országgyűlés július végén fogadta el a 2019. évi költségvetést. A korai költségvetésnek az a pozitívuma, hogy a költségvetés elfogadásával párhuzamosan az adótörvényekről is döntöttek, így a gazdasági élet szereplői felkészülhetnek arra, hogy az adóterületen milyen változások várhatóak, milyen költségvetési támogatás vehető igénybe - emelte ki Banai Péter Benő. Hozzátette: így például a családi otthonteremtési kedvezményeknél is mindenki láthatja, milyen támogatásokra számíthat.

Az államtitkár emlékeztetett: a kormány társadalmi és gazdasági fókuszában 2010 óta

a családok megerősítése és a munka becsületének helyreállítása

áll. 2011-ben vezették be azt a családi adókedvezmény-rendszert, amely 2019-ben már 360 milliárd forintot meghaladó adókedvezményt jelent a családok számára. Jövőre 242 milliárd forintot szán a kormány lakástámogatásokra, otthonteremtési kedvezményekre. A családi adókedvezmények és az otthonteremtési támogatás együtt meghaladja a 600 milliárd forintot.

Forrás: Pixabay

Az összes családtámogatás – gyes, gyed, gyed extra, egyéb adókedvezmények összessége – pedig a 2000 milliárd forintot is meg fogja haladni.

A kormány másik jelentős gazdasági és társadalompolitikai célja a munka becsületének visszaállítása - ismertette a szakember, hozzátéve: ezen a területen is számos olyan intézkedést hozott a kormány, amely a 2019-es költségvetést is meghatározza. A növekvő munkaerőhiány miatt 2019-től kiemelt irány az idős korúak visszacsábítása a munkaerő-piacra, ezért a nyugdíjasok kedvező adózási feltételek mellett állhatnak a jövő évtől munkába:

a személyi jövedelemadón kívül sem neki, sem a munkáltatónak nem kell semmilyen egyéb adót fizetnie.

2019-ben a kormánytisztviselők és az önkormányzati köztisztviselők esetében nyílik lehetőség béremelésre, a konkrét mértékről még nem született döntés - jelentette ki Banai Péter Benő. A kormány egy 11 milliárd forintos kerettel a szolidabb vagy közepes anyagi helyzetű önkormányzatoknál úgy teszi lehetővé a béremelést, hogy az ehhez kapcsoló többletkiadásokat részben vagy egészben finanszírozza.

A tervek szerint jövőre a 38 ezer forint/fő adóerőképesség alatti önkormányzatok igényelhetnek majd támogatást a béremeléshez.

Minél szegényebb az önkormányzat, annál nagyobb a támogatásban részesül - erősítette meg.

Az államtitkár megemlítette még a szociális hozzájárulási adókulcs csökkentését is.Mint elmondta, 2017 óta ez az adókulcs 27%-ról több lépcsőben csökkent. Most 19,5%-os, 2019-ben pedig újabb egy két százalékpontos csökkenés valósulhat meg. Ez a jelentős csökkentés a munkaadóknál marad és fedezetet jelenthet béremelésekre is.

 

A jövő év meghozza az úgynevezett UHT-s, azaz a tartósabb tejek áfakulcsának mérséklését is, ami 5%-os lesz. Emellett az átutalásokkor a magánszemélyeknél megszűnik a tranzakciós illeték 20 ezer forintig. Ezenkívül több változtatás a vállalkozások életét könnyíti meg, például csökken az adónemek száma. Néhány esetben azonban adóérték-növekedés várható – itt a népegészségügyi termékadó új szabályairól van szó –, ez az egészségtelen termékek adójának az emelését jelenti.

A gazdasági növekedésnek köszönhetően minden főbb terület finanszírozása növekszik.

Mintegy 150 milliárd feletti lesz a rendvédelemre, közbiztonságra, honvédelemre fordítható összeg, de növekszik az egészségügyre, oktatásra fordítható összeg is, és a kulturális támogatások is emelkednek. A nyugdíjak megőrzik a reálértéküket, és reálisnak tűnik év végén az úgynevezett nyugdíjprémium kifizetése is – ismertette meg a 2019-es költségvetés fontosabb elemeivel a hallgatókat a Rádió Orient vendége.

Banai Péter Benő a kutatásfejlesztésre szánt keretekkel kapcsolatban elmondta, bízik benne, hogy sikerül megtalálni a közös hangot a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével. Úgy fogalmazott: konszenzus van abban, hogy a gazdaságnövekedés feltétele a hatékonyság növelése, és ez csak akkor valósulhat meg, "ha a magyar cégek hozzáadott értéke magasabb lesz, ha nagyobb lesz a felhasznált, beépített kutatásfejlesztési innováció aránya a magyar gazdaság tevékenységében". Ez pedig csak akkor lehetséges, ha

a kutatásfejlesztési innovációs forrásokat az eddigiekhez képest összehangoltabb módon használják fel.

A 2019-es költségvetés nem pusztán azt tartalmazza, hogy az MTA kutatóintézetei által folytatott kutatási tevékenység a korábbihoz képest koordináltabb módon valósuljon meg, a változás arra vonatkozik, hogy az MTA kutatóhálózatai olyan tevékenységet folytassanak, amelyek az eddigiekhez képest szorosabban összehangolódnak az egyetemi kutatási tevékenységgel, vagyis erősebb szinergia jön létre a különböző területeken megvalósuló kutatások között.

Fotó: OPH

„A céllal mindenki egyetért, a cél elérési módjáról folynak még egyeztetések, de az akadémikusok egymást között meg fogják találni a közös hangot."

Az államtitkár kitért arra is, hogy azért növelték meg a központi tartalékokat, mert a biztonság kérdését nemcsak a szó szoros értelmében kell venni, hanem makrogazdasági szinten is biztonságban kell tudni az ország pénzügyeit.

Számolnunk kell azzal, hogy az olcsó pénz korszaka lezárulóban van.

Világszinten drágább lesz az államadósságok finanszírozása - vetítette előre a szakember. Éppen ezért az esetleges többletkiadások vagy bevételkiesések ellensúlyozására növelte meg a tartalékot a kormányzat. Ha kedvezőtlenebb folyamatok lesznek, akkor a tartalékokat nem költjük el, a kisebb kiadás ellensúlyozni tudja a bevételek csökkenését, és tudjuk tartani az 1,8%-os kitűzött GDP-arányos hiányszintet, és csökkenteni az államadósság mértékét. Ha minden kedvezően alakul, akkor ez a tartalék szabadon felhasználható, de ez a szabadság is csak bizonyos korlátok között értelmezhető, ezeket az államháztartási és a költségvetési törvény határozza meg - hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Téma: Jövőre emelkedhet az önkormányzati dolgozók bére
Vendég: Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár, Pénzügyminisztérium
A műsort vezeti: Adorján András
01:05 Az államháztartás hiánya 2018 június végén
06:38 Az árfolyamváltozás nem befolyásolja az államháztartás hiányát
13:47 2018-ban reális a 4 % feletti növekedés
18:24 Pozitív probléma a növekvő munkaerőhiány
26:16 Bevált a költségvetések előrehozott elfogadása
27:30 A BMW beruházása a bizalom újabb jele
29:32 A 2019-es költségvetés
33:15 Jövőre emelkedhet az önkormányzati dolgozók bére
36:40 Adócsökkentések, és könnyítések a jövő évi költségvetésben
41:04 Az MTA és a kutatásfejlesztésre szánt költségvetési keret helyzete
44:55 A megnövelt tartalékkeret szerepe és felhasználásának lehetőségei
Kapcsolódó cikkek
Banai Péter Benő: magasabb lehet a pénzforgalmi hiány

A megelőlegezett uniós összegek plusz finanszírozási terhet rónak az államra, az államadósság csökkentésének ütemét lassítják.

Banai Péter Benő: a BMW beruházása a bizalom újabb jele

A befektetők bíznak a magyar gazdaság stabilitásában, és nem számolnak radikális adóváltozásokkal - hangsúlyozta az államtitkár.

Államtitkár: tartható az éves növekedési és hiánycél

A magyar gazdaság idén is 4 százalék felett bővülhet, a költségvetés hiánya pedig 3 százalék alatt maradhat - mondta Banai Péter Benő.

Következő adásunk
Téma: Kilenc milliárd forinttal több jut az óvodafejlesztési programra – Grezsa István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos
Ezt követő adásaink