Gazdaság
Dinamikus növekedési pályán a magyar gazdaság
hirado.hu/Kossuth Rádió Kép: MTI/Győri Károly
2018. augusztus 10.

A társadalmi célokat szolgáló különféle fejlesztések és beruházási programok a 2,4 százalékos GDP arányos hiánycél mellett támogatják idén a 4 százalék feletti növekedés megvalósulását. A 2010 óta végrehajtott sikeres konszolidációnak köszönhetően a magyar gazdaság a korábbinál kiegyensúlyozottabb és dinamikusabb növekedési pályára állt.

Változatlan hiánycél mellett érhető el a gazdasági bővülés – olvasható a Pénzügyminisztérium honlapján. A tájékoztatás szerint az év első hét hónapját továbbra is azon gazdasági folyamatok jellemezték, amelyek a kormány adócsökkentési politikájával párhuzamosan a költségvetési bevételek növekedését eredményezték.

A kormány a beruházások gyorsítására törekszik, hogy tartható maradjon a gazdasági növekedés – mondta el Csath Magdolna közgazdász. Ugyanakkor a költségvetésben vannak olyan hiánynövelő tételek, amelyeket majd az Európai Uniónak kell megtérítenie.

Elmondta, a gazdaság nem egy lineáris folyamat. Állandó változások figyelhetők meg, és van, amikor az adóbevételek vagy a kiadások a nagyobbak. Szerinte ezért is érdemes éves szinten figyelni az adatokat, és, ha a tervek szerint halad a gazdaság, folytatódik a bérnövekedés, és a beruházások is további lendületben maradnak, akkor elérhető lehet a 2,4 százalékos hiánycél – magyarázta Csath Magdolna a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Egyes szektorok kiemelkedőek

Véleménye szerint, a gazdaságnak vannak kiemelkedően jól teljesítő szektorai, rohamtempóban halad előre a turizmus, és növekedési pályán vannak az állami beruházások is, mint például az oktatás vagy az egészségügy.

A gazdasági növekedést azonban erősen befolyásolja a szezonális változás – erről már Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője beszélt a Kossuth Rádió műsorában. Úgy véli, mivel az első negyedéves hiány az 1,1 százalék volt, ezért a 2,4 százalékot bőven felül lehet írni.

Az EU többi országát tekintve többletes költségvetésről lehet beszélni, Magyarország esetében ez még „fájdalmas” lenne, de ha takarékoskodunk, akkor pozitív eredményeket lehet elérni – mondta el Regős Gábor.

Kétéves rekordot döntött a külkereskedelem. Csath Magdolna szerint a külkereskedelmet több tényező is meghatározza. Függ attól, hogy mennyire vannak kihasználva a kapacitások, milyen termékeket adunk el, és milyen mennyiségben, azonban sokkal jobban a minőségi szemléletre kellene összpontosítani. Törekedni kell az árak jó belövésére és a megfelelő piacok kialakítására is a magyar termékek esetében – tette hozzá.

Negatív folyamatok

Regős Gábor az idei költségvetés kockázatai között a még ki nem fizetett EU-s forrásokat említette meg. Ugyan a 2,4 százalék elérésében ez nem jelent problémát, de a GDP-arányos államadósságnál ez megjelenik és költséget képez. Az államadósságot pedig csökkenteni kell, a kérdés az, hogy milyen összeggel – fejtette ki.

Csath Magdolna a negatív folyamatok között az eurozóna területén lévő megtorpanásra hívta fel a figyelmet. Magyarország jelentősen függ az Európai Uniótól az export tekintetében, ezért itt még van némi bizonytalanság az előrejelzések szerint. A kamatok is folyamatosan növekednek, így sokkal drágábbak lesznek többek között a beruházások vagy a lakások finanszírozásai, amely okozhat némi megtorpanást a gazdaságban.

Mi lesz 2019-ben?

A közgazdász arra is rámutatott, kérdéses, hogy mi lesz 2019-ben, mennyi költséget fizet ki az EU, illetve a költségek közül mennyi vihető majd át a következő évre, Magyarország ugyanis egy extenzív fejlődési pályán áll, amely azt jelenti, hogy elsődlegesen beruházási, EU-s és külföldi tőkebefektetésekből növekszik.

Ha javulna a termelékenység, és több magyar értéket tudnánk előállítani, a gazdaság intenzív pályára állna, amely nem okozna problémát a gazdaság további növekedésében – szögezte le a 2019-es év kilátásaival kapcsolatban.

Következő adásunk
Budapest Főváros Kormányhivatala rádiós híradója
Ezt követő adásaink