Külföld
Az OECD pozitívan értékelte a magyar oktatás helyzetének fejlődését
MTI Kép: OPH
2018. szeptember 11.

Pozitív jelentést adott ki az OECD a magyar oktatás helyzetéről, a jelentésben foglalt megállapítások nem okoztak meglepetést az oktatási kormányzatnak ‒ mondta a köznevelésért felelős helyettes államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Maruzsa Zoltán a jelentés magyar vonatkozásáról szót ejtve elmondta, hogy az OECD kiadványa dicsérően szól a kormány kisgyermekkori nevelés terén tett intézkedéseiről. A jelentés kiemeli, hogy Magyarországon kiemelkedően sok három éves vagy fiatalabb gyermekek jár óvodába (és bölcsődébe), és hangsúlyos az állami szerepvállalás és finanszírozás is.

A magyar gyerekek 95 százaléka jár óvodába, és az óvodai ellátás GDP-arányos finanszírozása 0,9 százalék, szemben az OECD 0,8 százalékos átlagával.

A köznevelés területét érintve az államtitkár szerint a kiadvány adataiból egyértelműen kiolvasható, hogy 2013-tól jelentősen emelkedtek a pedagógusfizetések, bár megjegyezte, ezek egyelőre alacsonyabbak a nemzetközi szintnél.

Az államtitkár szerint a mostani adatokban realizálódik a pedagógus életpálya bevezetésének hatása. Míg

egy 15 éves tapasztalattal rendelkező középiskolai tanár fizetésének reálértéke 2005 és 2013 között 35 százalékkal csökkent, az életpályamodell bevezetése óta az eredeti szinthez képest 2015-re azonban 10 százalékkal magasabbra emelkedett

mondta.

Maruzsa Zoltán hozzátette, 2016-ban és 2017-ben is emelkedtek a pedagógusbérek, és megjegyezte, további kormányzati intézkedések várhatóak ezen a területen.

Az államtitkár elmondta, a jelentés a felsőoktatást érintve kiemeli, hogy

az alapfokú egyetemi végzettség átlagosan 72 százalékos, a mesterképzés 134 százalékos többletjövedelmet jelent, tehát a magyar felsőoktatás kiemelkedő jövedelmi és foglalkoztatási előnyt jelent a végzetteknek Magyarországon.

A jelentés megjegyzi, hogy a 25-64 év közötti korosztályban az alapképzéssel és mesterképzéssel rendelkezők aránya Magyarországon kis mértékben tér el az OECD-átlagtól. Míg a magyar 13, addig az OECD-átlag 14 százalék az alapképzést tekintve, a mesterképzést nézve a hazai adat 9 százalék, szemben az OECD 12 százalékos átlagával. A doktori fokozatot szerzettek aránya megegyezik az OECD 1 százalékos átlagával.

A jelentés kitér a GDP-arányos oktatási kiadásokra, ami 2015-ben Magyarországon valamivel 4 százalék alatt volt. Maruzsa Zoltán megjegyezte: ezzel az adattal

nem állunk előkelő helyen, de hozzátette,

2015 óta folyamatosan nőttek az oktatás szánt költségvetési források.

Összehasonlításként elmondta, míg 2010-ben erre a területre 1571 milliárd forint forrás jutott, addig 2015-ben már 1874 milliárd, a jövő évi költségvetési terv pedig már 2039 milliárd forinttal számol.

Maruzsa Zoltán kitért arra, hogy az OECD 2015-2016-os adatokat vett alapul legújabb jelentésében, azonban sok tekintetben az azóta eltelt években további pozitív változások történtek a magyar oktatás területén.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Education at a glance címmel kedden hozta nyilvánosságra az oktatásról szóló több száz oldalas éves jelentését.

Most adásban
Téma: A Balkán helye az európai integráció folyamatában – Orosz Anna kutató, Külügyi és Külgazdasági Intézet
Ezt követő adásaink