Külföld
Tisztább autókat akar 2030-ra az Európai Parlament
ep.europa.eu Kép: Pixabay
2018. október 3.

Az Európai Parlament 2030-ra 40 százalékkal leszorítaná az új autók széndioxid-kibocsátását, és felgyorsítanák az elektromos és alacsony kibocsátású autók elterjedését.

A jogszabálytervezetben a képviselők 2030-ra a 2021-re előirányzott értékhez képest 40 százalékkal csökkentenék az gyártók kínálatában szereplő új személyautó-modellek által kibocsátható szén-dioxid mennyiségét (az Európai Bizottság 2030-tól a 2020. évi eredmény 30 százalékában maximálná a kibocsátást). A Parlament 2025-től már 20 százalékkal alacsonyabb kötelező kibocsátási értéket szabna meg. A kisteherautókra hasonló értékek vonatkoznának.

A széndioxid-kibocsátási célértéket túllépő gyártóknak büntetést kellene fizetniük az európai költségvetésbe. A büntetésekből az autógyártó ágazat változása által érintett munkaerő továbbképzését finanszíroznák, döntöttek a képviselők.

Az autógyártóknak a zéró- és alacsony kibocsátású járművek (azaz az elektromos személyautók és a kilométerenként 50 g szén-dioxidnál kevesebbet kibocsátó járművek) piaci részesedését új autók és kisteherautók esetében 2025-re 20 százalékra, 2030-ra pedig 35 százalékra kellene emelniük.

Valós kibocsátási tesztek 2023-ra

A Parlament felszólítja az Európai Bizottságot, hogy két éven belül álljon elő a nitrogén-oxid esetében már nemrég bevezetetthez hasonló, a széndioxid-kibocsátást valós környezetben, egy hordozható eszköz segítségével mérő tesztet előíró jogszabály-tervezettel. A szén-dioxid kibocsátást addig az autó fogyasztási adataiból kell megállapítani. A valós kibocsátást mérő teszteknek 2023-ra működniük kell, jelentették ki a képviselők.

A széndioxid-mentesítés társadalmi hatása

A képviselők tisztában vannak vele, hogy a kibocsátásmentes közlekedés felé haladva az átmeneti időszakban változások következnek majd be az autógyártó szektor értékláncában, amelynek negatív társadalmi következményei is lehetnek. Az Uniónak ezért támogatnia kell az ágazatban dolgozók tovább- és átképzését, elsősorban az átmenet által leginkább érintett régiókban és közösségekben. A képviselők emellett az európai akkumulátorgyártás támogatását is kérik.

Kibocsátási adatok

2019 végére az Európai Bizottságnak jogszabályban kell biztosítania, hogy a fogyasztók pontos és összevethető információhoz jussanak az új autók üzemanyag-fogyasztásáról, illetve széndioxid- és szennyezőanyag-kibocsátásáról. Az autógyártóknak 2025-től tájékoztatniuk kell a vásárlókat a piacra dobott új autók teljes élettartamra tervezett, és közös módszer szerint számított széndioxid-kibocsátásáról.

A jelentéstevő szerint

„Nem volt egyszerű elérni, hogy az Európai Parlament támogassa a 40 százalékos széndioxid-kibocsátási célérték meghatározását 2030-ra, ezért büszke vagyok az eredményre. A 2025-re meghatározott 25 százalékos érték is épp ilyen fontos.

„Az általam beterjesztett jogszabálytervezet azonban nem pusztán a káros gázok kibocsátását csökkenti és a környezetet védi, hanem megfelelő ösztönzőket ad az autógyártóknak, infrastruktúra-beruházásra sarkall, a munkavállalók számára pedig igazságos átmenetet biztosít" – mondta Miriam Dalli máltai szocialista képviselő.

A következő lépések

Az állásfoglalást 389 szavazattal, 239 ellenszavazat és 41 tartózkodás mellett fogadták el. Az Unió szakminiszterei október 9-én fogalmazzák meg közös álláspontjukat. Az első olvasatban megszületendő megállapodást célzó tárgyalások október 10-én indulnak a Parlamenttel.


Az Európai Unióban a közlekedés az egyetlen nagy ágazat, ahol az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása továbbra is emelkedik, mondják a képviselők. A 2015-ös párizsi nemzetközi klímacsúcson tett vállalások értelmében fel kell gyorsítani a szektor megtisztítását, hiszen az évszázad közepére a kibocsátásmentesség elérése a cél.

A világ autóiparában ugyanakkor rohamos változás zajlik, különösen az elektromos meghajtású motorok területén. Ha az európai autógyártók későn váltanak, elveszthetik vezető szerepüket, fogalmaz a dokumentum.

Következő adásunk
Téma: Átadták a felújított Budai Vigadót – Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, Kelemen László főigazgató, a Hagyományok Háza, Nagy Csaba Ybl-díjas építész, a rekonstrukció vezetője
Ezt követő adásaink