Külföld
Brexit – Létezik-e jó megoldás?
OPH Kép: Pixabay
2018. október 7.

Már a brit gazdaságban is érezteti hatását a kiszámíthatatlanság, félelem övezi a brexitet a gazdasági élet szereplői részéről is, több cég döntött úgy, hogy központját vagy termelési helyét átteszi az EU területére. Vannak olyan közvélemény-kutatási adatok is, amelyek szerint már többségben vannak azok a britek, akik maradni szeretnének. Természetesen sokan látják már máshogy a brexit kérdését, de vajon lesz-e egy másik lehetőség arra, hogy ezt újra kifejezhessék? – tette fel a kérdést a brexitet jellemző bizonytalansággal kapcsolatban Szabó Barnabás a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

Theresa May nagy reményeket fűzött a Checkers-tervhez, megpróbálta összegyűjteni a szélsőségesen brexitpárti és a softbrexitpárti képviselők álláspontjait, és ezekből egy kompromisszumos tervet hozott össze, amely úgy tűnt, hogy jó lesz tárgyalási alapnak. A szélsőséges brexit képviselői azonban nagyon nehezen tudnák elfogadni, hogy Nagy-Britannia engedményeket tegyen az EU-nak annak érdekében, hogy legalább az árukereskedelem terén az egységes piacon maradhasson, és ne álljanak vissza a vámhatárok az Európai Unió és Nagy-Britannia között. Ez azt is jelentené, hogy bizonyos uniós szabályozásokat vagy akár az EU bíróságának joghatóságát a kilépés után is el kellene viselnie Nagy-Britanniának, miközben nincs benne a döntéshozatalban. Az Uniónak a kezdetektől fogva – mióta 2017 márciusában a britek jelezték hivatalosan is, hogy ki szeretnének lépni – az az elve, hogy az egységes piacot nem kezdheti ki semmilyen megállapodás - állapította meg Szabó Barnabás.

A brit miniszterelnök a toryk által rendezett konferencián tartott beszédet az új tervekkel kapcsolatban, ugyanitt felszólalt Boris Johnson is, aki finoman jelezte, hogy adott esetben kész lenne átvenni a kormányzást is. Boris Johnsonnál nem lehet tudni, mennyire gondolja komolyan, valószínű, hogy inkább előkészíti a terepet. Olyan ötlet tőle sem hangzott ugyanis el, ami egyrészt az Unió által is elfogadható lenne, másrészt Nagy-Britanniának is megfelelne.

A brit vezetésnek azonban nemcsak az Unió vezetésével, és a brexitet, illetve annak módját ellenző erőkkel, de az ország egységét is feszegető politikai irányzatokkal is meg kell küzdeni.

Az elmúlt évtizedekben leginkább Skócia, de Észak-Írország és Wales is egyre több és több kompetenciát kapott meg a központi kormánytól, számos olyan ügy van, amelyet saját hatáskörben gyakorolhatnak, de a külügyek és az EU-val kapcsolatos ügyek nem tartoznak ezek közé. Ez probléma a brexit kapcsán, hiszen a skótok, az északírek és a walesiek is szeretnének valamilyen módon beleszólni, de erre nincs módjuk, a kormány pedig nem töri magát, hogy ezt lehetővé tegye.

Skócia mellett Észak-Írországban is a maradáspártiak voltak többen, de népességük létszáma miatt nem tudták ellensúlyozni az angol és a walesi adatokat – mutatott rá Szabó Barnabás.

Skócia már 2014-ben önálló állam akart lenni, de ez akkor nem sikerült, mert Anglia azzal kampányolt, hogyha elhagyják Nagy- Britanniát, akkor ki kell lépniük az Európai Unióból is. Időközben tehát ironikus fordulatot vett ez a helyzet. A skót kormány egyelőre kivár, és nem hozza vissza konkrétan a népszavazás kérdését, arra várnak, milyen lesz a brexit. Ha rossz üzletet köt a brit kormány az EU-val, akkor előfordulhat, hogy a skót kormány azzal fog érvelni, hogy ők ehhez nem járultak hozzá, és külön beadják csatlakozási kérelmüket.

Észak-Írországban a brexit kapcsán

a legfontosabb kérdés az északír–ír határ kérdése.

Most tulajdonképpen a két terület lakói szabadon közlekedhetnek, kereskedhetnek nincs effektív fizikai határ. Ha Nagy-Britannia úgy lép ki az EU-ból, hogy nem lehet benne az egységes piacban, akkor valahogy meg kell oldani, hogy ezen a határon is ellenőrizni tudják a személyeket és az árukat. Theresa May szerint ez lehetséges a modern technológia segítségével, például kamerák ellenőrzik a ki- és beérkező árukat, személyeket, de szakértőnk szerint ez a technológia még nem kiforrott, a határbódék visszaállítása viszont nagy feszültség forrása lenne, és újabb problémákat jelentene a brit kormány számára. Elméleti lehetősége még annak is megvan, hogy Észak-Írország csatlakozzon Írországhoz, majd pedig újra az Unióhoz.

Wales nagyon érdekes példája a brexit körüli dilemmáknak. A walesiek - akár az angolok - többségében úgy szavaztak, hogy szeretnének távozni az Unióból. Ez később azért lesz majd problémás, mert Nagy-Britannián belül

Wales kimagaslóan magas uniós támogatásból részesedik terület- és mezőgazdaság-fejlesztés formájában.

Kezd kiderülni, hogy a brit kormánynak arra nemigen volt terve, hogy ezeket az uniós forrásokat továbbfinanszírozza. Elképzelhető, hogy abból az összegből, amit nem kell a közös kasszába befizetnie a kilépés után, részben meg tudja oldani – folytatta a brexit miatt fellépő problémák bemutatását szakértő.

A brexit mellett kampányoló politikusok korábban felelőtlen kijelentéseket tettek,

eltúlozták a költségeit annak, hogy Nagy-Britannia az Unió tagja, és azt hangsúlyozták, hogy milyen kevés előnye van belőle. Arra sem tértek ki, hogy a legfejlettebb London körüli területeket leszámítva elég sok uniós pénz érkezik a kevésbé fejlett területekre – zárta a beszélgetést Szabó Barnabás.

Téma: Brexit - Létezik-e jó megoldás?
Vendég: Szabó Barnabás kutató, Külügyi és Külgazdasági Intézet
A műsort vezeti: Adorján András
01:17 Miért nem fogadták el a Checkers-tervet?
02:19 A brit kormánytöbbség összetétele
08:50 Theresa May új Brexit-terven dolgozik
17:51 Skót reakciók
25:36 Észak-Írország kérdése
32:29 Wales helyzete
37:35 Mi jelenleg a brit társadalom álláspontja a Brexittel kapcsolatban?
Kapcsolódó cikkek
Skócia függetlenségéért tüntettek Edinburgh-ben

Mintegy húszezer ember vonult az utcára szombaton Edinburgh-ban Skócia függetlenné válását követelve.

Brexit: London megegyezne, de nem minden áron

Nagy-Britannia nem fél attól sem, hogy esetleg megállapodás nélkül kell kilépnie az EU-ból - közölte a brit miniszterelnök.

Távozna az Egyesült Királyságból Skócia és Észak-Írország?

A választók többsége nem szándékozik az Egyesült Királysággal unióban maradni, ha kilépnek az EU-ból.

Következő adásunk
Téma: Kilenc milliárd forinttal több jut az óvodafejlesztési programra – Grezsa István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos
Ezt követő adásaink