Külföld
Váratlan fordulatok a német belpolitikában
OPH Kép: Reuters/Axel Schmidt
2018. október 9.

A német kormány munkájával főleg a belső feszültségek miatt elégedetlenek a választók. Számos probléma feszíti a német társadalmat és a migráció csak egy a sok közül. Óriási a tanárhiány, az oktatásra nem költenek eleget, sokakat érint a dízelbotrány, elképesztő a lakáshiány és csillagászati áron lehet lakást bérelni - ismertette a Rádió Orienten Molnár Tamás.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója hozzátette, ezzel párhuzamosan váratlan fordulatok váltják egymást a német belpolitikában. Igazi meglepetés volt, hogy Volker Kauder szereplése, aki tizenhárom éve, gyakorlatilag Angela Merkel kancellári pályafutásától kezdve irányította a CDU/CSU-s padsorokat, és folyamatosan biztosította a kancellár asszony számára a stabil többséget, elveszítette a CDU/CSU pártszövetség frakcióvezető-választását egy abszolút váratlan ellenjelölttel, Ralph Brinkhausszal szemben.

Bukásként lehet értékelni Volker Kauder alulmaradását, hiszen maga a kancellár asszony kérte a frakciót, hogy szavazzák meg

- jelentette ki Molnár Tamás, aki elmondta: Brinkhaus a pénzügyi vonalról érkezett, az euróválság kapcsán Angela Merkel kritikusa volt, de az utóbbi időben kevésbé vett részt a német a politikai porondon. A kutató ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Brinkhaus győzelme egy lehetőség is Merkel számára, hogy a konzervatívabb irányhoz visszatérjen.

Merkel a parlament alsóházában, Berlinben
Reuters/Stefanie Loos

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Angela Merkel lassan átmeneti ciklusba jut, és az utódkijelöléssel is kell foglalkoznia.

Több név is felmerült, mint lehetséges kancellárjelölt,

Merkel favoritjának Annegret Kramp-Karrenbauert tartják, aki most a CDU pártfőtitkári tisztségét tölti be, és egy olyan Merkel-variánsnak tartják, akinél a konzervatívabb irány jelentősebb. A másik jelölt a jelenlegi egészségügyi miniszter, Jens Spahn, ő kevésbé élvezi Merkel támogatását. Spahn alapvetően egy polarizálóbb személye a német politikának, nem riad vissza a radikálisabb megnyilvánulásoktól sem.

Egy másik váratlan belpolitikai esemény volt a Hans-Georg Maassen-ügy. A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjének ügye akkor kezdődött, amikor a kelet-németországi tüntetésekről előkerült egy videó, amelyen az látható, hogy német állampolgárok külföldinek kinéző állampolgárokra rárontanak. Ennek a videónak az eredetiségét vonta kétségbe Hans-Georg Maassen, aki korábban sem rejtette véka alá véleményét a merkeli menekültpolitikával kapcsolatban, mindig is támadta a kancellár politikáját. Maassen interjút adott a Bild nevű bulvárlapnak, amelyben ezt a videót hamisnak titulálta. Ezt követően volt egy meghallgatás a Bundestag belügyi bizottságában, ahol kérték, hogy támassza alá az állítását bizonyítékokkal, ezt nem tette meg. Hans-Georg Maassen igazából nem alkalmazott önreflexiót, hanem a videót feltöltő csatornát kritizálta, és annak a hitelességét vonta kétségbe. Az SPD-s politikusok a menesztését kérték, Horst Seehofer belügyminiszter kiállt mellette, és

az a döntés született, hogy Hans-Georg Maassen távozik a pozíciójából,

de államtitkárként megmaradhat, vagyis tulajdonképpen felfelé bukott. Ezzel a megoldással az SPD-sek elégedetlenek voltak, így Angela Merkel javaslatára újra tárgyalták az ügyet, megszületett egy új kompromisszum, hogy tanácsadóként fog tevékenykedni a Belügyminisztériumban Horst Seehofer mellett – vázolta fel a Maassen-ügy fő eseményeit a Rádió Orient vendége.

Horst Seehofer és Angela Merkel Reuters/Michele Tantussi

Molnár Tamás kitért Erdogan török elnök berlini látogatására is. Ez volt Merkel és Erdogán első kétoldalú találkozója. A két ország korábbi kapcsolatait elemezve egy

borzasztó fagyos viszonyról lehetett beszélni.

A török média több alkalommal leterroristázott német minisztereket, német állampolgárokat, újságírókat tartottak fogva bírói végzés nélkül. Jó részüket szabadon bocsátották, de még mindig vannak német újságírók török börtönökben.

A török gazdaság mélyrepülésben van - tért ki rá a szakértő. A török líra 40%-ot vesztett értékéből az amerikai dollárhoz képest az év eleje óta, és ebből Németország lehet bizonyos szempontból a kiút. Ha sikerülne rendezniük a viszonyt, annak lenne egy európai vonzata is, lehetséges, hogy a török gazdaság külföldi befektetők általi megítélését normalizálná.

Recep Tayyip Erdoğan
reuters.com/ umit bektas

Komoly fejtörést okozhatna a török elnök nemcsak Merkelnek, hanem több európai politikusnak is, hogyha egyoldalúan felmondaná az EU–török megállapodást, és engedné a migránsokat Európa felé. Másrészt Merkelnek nem szabad megfeledkeznie a Németországban élő kb. 3 milliós törökségről, akiknek nagy része szimpatizál Erdogannal - tette hozzá a kutató.

Téma: Váratlan fordulatok a német belpolitikában
Vendég: Molnár Tamás kutató, Külügyi és Külgazdasági Intézet
A műsort vezeti: Adorján András
01:12 Eelveszítette a a CDU/CSU pártszövetség frakcióvezető-választását Volker Kauder
03:32 Kicsoda Ralph Brinkhaus, az új frakcióvezető?
07:45 Változik Angela Merkel megítélése
12:29 Mi történt Hans-Georg Maassennel, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjével?
27:00 Merre fordulhat a szövetségi kormánykerék?
30:58 Átrendeződések a szavazóbázisban, területi érdekességek
44:28 Először látogat Berlinbe Erdogán török elnök
Kapcsolódó cikkek
Leáldozóban Angela Merkel tekintélye?

Volker Kauder leváltása nem csak a sajtó számára volt meglepetés, de magát a kancellárt is váratlanul érte.

Századvég: példátlan mértékben csökkent a német kormánypártok támogatottsága

Németország erősen intézményközpontú, és az emberek most azt látják, az intézményrendszerek kezdenek összeomlani.

Horst Seehofer: a migrációs kérdés minden politikai baj eredője Németországban

A CSU és az Angela Merkel kancellár vezette testvérpárt, a CDU választói támogatottsága történelmi mélységben, 27 százalékon áll.

Most adásban
Téma: Operát az Operából! és New York OperaTour turnék – Solymosi Tamás igazgató, Magyar Nemzeti Balett
Ezt követő adásaink