Életmód
Ötvenezer forintnyi élelmiszert dob szemétbe egy átlagos család
noguchi.hu Kép: Pixabay
2018. október 11.

Egy átlagos magyar fogyasztó évente 33 kilogramm élelmiszert dob ki csak azért, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlott, vagy csak mert feleslegesen vásárolta meg. Ha ezt sikerül kiküszöbölni, egy négytagú család évente akár 50 ezer forintot is megspórolhat. Ehhez alapvetően tudatos bevásárlásra van szükség, de sokat segít az is, ha megfelelően használjuk a hűtőszekrényünket, azaz elég hideg van odabent és csak a hűtést igénylő élelmiszereket tároljuk ott. Ha pedig új készülék vásárlását tervezzük, a frizsider kiválasztáskor részesítsük előnyben a valóban hasznos extra funkciókat.

Globálisan az emberi fogyasztásra megtermelt élelmiszer egyharmada, évente mintegy 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként vagy megy kárba. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO adatai szerint a világ tehetős országaiban évente keletkező élelmiszerhulladék mennyisége (222 millió tonna) nem sokkal marad el Afrika szubszaharai térségének teljes éves élelmiszertermelésétől (230 millió tonna). Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, amelynek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik.

Évi ötvenezer forintot dob ki egy átlagcsalád

Magyarországon fejenként éves szinten 68 kg élelmiszerhulladék keletkezik, ami az élelmiszervásárlásunk 10-11 százalékát teszi ki.[2] E mennyiség közel fele, évi mintegy 33 kg az, amely elkerülhető volna, míg nagyjából a másik felét az ún. nem elkerülhető hulladék teszi ki. Elkerülhető hulladéknak azok az élelmiszerek számítanak, amelyeket csak azért dobunk ki, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlottak, vagy egyszerűen csak feleslegesen vásároltuk meg, míg pl. a tojáshéj, a csontok, az almacsutka, stb. a nem elkerülhető hulladékok körébe tartozik.

„A KSH által közölt fogyasztási adatokból kiindulva ez azt jelenti, hogy az otthoni élelmiszerpazarlás megszüntetésével egy átlagos háztartásban havonta és személyenként ezer forintot lehetne megtakarítani. Egy négytagú család esetében ez évente mintegy 50 ezer forintot jelent, amiből akár két heti hipermarketes nagybevásárlás is kihozható” – hívja fel a figyelmet Budai Nikoletta, az LG háztartási elektronika üzletágának termékspecialistája.

Így segít spórolni a hűtőnk

A háztartási élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésében jelentős szerepet játszhat, ha jól használjuk a hűtőnket, netán a készülék is rendelkezik hasznos, az ételeinket hosszabban frissen tartó extra funkciókkal.

Ha hűtővásárlás előtt állunk, érdemes energiatakarékos lineáris inverter kompresszorral felszerelt készüléket választani, hiszen így kiküszöbölhető a hosszú időn át történő, hatékony élelmiszertárolás legnagyobb ellensége, a hőmérséklet-ingadozás. „Jó szolgálatot tesz a korszerű hűtőkben megtalálható ún. FreshBalancer és FreshConverter rendszer is, amely frissen tartó rekeszenként optimális páratartalmat és hőmérsékletet biztosít a húsoknak, zöldségeknek, gyümölcsöknek, sajtoknak, felvágottaknak, így azok tovább maradnak frissek” – hívja fel a figyelmet az LG szakértője. Az olyan különleges megoldások, mint az úgynevezett ökoajtó, amikor a hűtőajtónak csak egy kisebb részét nyitjuk ki, az ételek frissen tartását és az energiahatékonyságot szolgálja, hiszen így a kisebb felület miatt kevesebb hideg levegőt engedünk ki a hűtőből. A kopogásra átlátszóvá váló üvegajtó esetében pedig már egyáltalán ki sem kell nyitni a készülék ajtaját ahhoz, hogy meggyőződjünk a hűtőnk tartalmáról.

Meglepő lehet, de sokan egyszerűen nem használják megfelelően a hűtőszekrényüket: egyrészt nem elég hideg a belső tér, másrészt az oda nem való élelmiszereket is bent tárolják. Egy brit felmérés szerint, ha a háztartások 7 Celsius fok helyett az élelmiszerek jobb eltarthatóságát szolgáló 4 fokon üzemeltetnék a frizsiderüket, továbbá a hűtést igénylő élelmiszereket mindig a hűtőben tárolnák, a hűtést nem igénylőket pedig eltávolítanák a készülékekből, évente közel félmilliárd (!) fontot takarítanának meg, miközben a hűtők nagyobb energiafogyasztása csupán 80 millió font többletköltséget eredményezne. Hasonló a helyzet a CO2-kibocsátás terén is, itt közel 850 ezer tonna lehetséges megtakarítás áll szemben a többet üzemelő hűtőkhöz köthető, nem egészen 370 ezer tonnás plusz emisszióval.

Vásároljunk tudatosan!

Az élelmiszerpazarlás elleni otthoni küzdelemben oroszlánrésze van annak, hogy mennyire vagyunk tudatos fogyasztók. A gondok ott kezdődnek, hogy a fogyasztók közel fele nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a minőségét megőrzi és a fogyaszthatósági dátum között. Az utóbbival szemben az előbbi esetben a termék a dátum lejárta után is biztonsággal fogyasztható – ha ezt tudjuk és nem dobjuk ki kóstolás nélkül, máris tettünk egy lépést a pazarlás csökkentése felé. Az is jó módszer, ha előre megtervezzük a heti menüt és azt, hogy ehhez mit kell bevásárolnunk. Így kisebb az esély arra, hogy hirtelen felindulásból csak azért veszünk meg valamit, mert megkívántuk és „jó lesz az még valamire”, vagy éppen akciós, a tervezésnek köszönhetően ráadásul az egész bevásárlás kényelmesebb és stresszmentesebb lehet.

Ellenőrizzük napi rendszerességgel a hűtő tartalmát, kövessük nyomon az ott tárolt élelmiszerek szavatossági idejét és állapotát, így még az előtt felhasználhatjuk azokat, hogy megromolnának. Ehhez persze egyrészt az is kell, hogy ne uralkodjon zsúfoltság és káosz a hűtőben, hogy ne tudjanak észrevétlenül elrejtőzni a polcok mélyén a rég lejárt áruk, ősrégi ételmaradékok.

„Érdemes külön tárolni a nyers húsokat, halakat, külön a friss zöldséget és a gyümölcsöt, és külön a fogyasztásra kész élelmiszereket” – tanácsolja Budai Nikoletta. A hagyományos hűtők felső polcán kevésbé van hideg, ezért ott a süteményeket célszerű elhelyezni. Fontos úgy becsomagolni a nyers húsokat és halakat, hogy a belőlük kicsepegő lé ne érintkezzen más élelmiszerekkel, a kellemetlen szagok elkerülésének érdekében rendszeresen ellenőrizzük, hogy nincs-e romlott élelmiszer a hűtőben, tiszta-e a belső tér, az aromásabb ételeket pedig alaposan csomagoljuk be.

Most adásban
Téma: Operát az Operából! és New York OperaTour turnék – Solymosi Tamás igazgató, Magyar Nemzeti Balett
Ezt követő adásaink