Külföld
Közeleg Amerikában a félidős választás
hirado.hu/M1 Kép: Reuters/Kevin Lamarque
2018. október 25.

Vízválasztó lesz az amerikai politikában a november 6-i félidős választás – vélte Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma Reggel adásában.

A novemberi félidős választások előtt Donald Trump támogatottsága 45-46 százalékon áll, ami a korábbi elnökökhöz képest nagyon magas – hangzott el az adásban. Ennek oka a biztonságpolitikai elemző szerint az, hogy az amerikai elnök azt mondja, amit az átlag amerikai elvár: visszaszorítjuk Kínát és az atomhatalom Oroszországot, valamint, hogy az Egyesült Államok az amerikai érdeket kövesse a világban, amit a széles közvélemény támogat.

Korábban az amerikai közgondolkodást egy szűk elit irányította

Korábban az amerikai közgondolkodást egy rendkívüli szűk elit irányította, amely mára visszaszorult – fogalmazott. A regionális különbségekre is rávilágított. A keleti és nyugati tengerparti államokban egészen más a közgondolkodás, mint az ország belsejében, de a többség itt él.

Kitért a Mexikó irányából az Egyesült Államokba tartó közép-amerikai bevándorlók menetére is. Az amerikai átlagember úgy véli, hogy nem engedhetik be ezt a tömeget, mert képzetlenek, nem tudnak angolul.

Donald Trump bejelentésére, hogy a határra küldi a hadsereget, a mintegy 7-8 ezer fős tömeg fele visszafordult. Az elnök kampánystábja elővette Barack Obama 2005-ös nyilatkozatát. A volt elnök illinois-i szenátorsága idején azt mondta, hogy az illegális bevándorlókat foglalkoztatókat meg kell büntetni, és a beérkezőket hazaküldeni.

„Nyilvánvalóan, ez az ügy a republikánusokat és Donald Trumpot segíti majd” – fogalmazott.

Amennyiben sikerül megnyerni a választást a konzervatívoknak, akkor az amerikai elnök két szabad évet kap, hogy megvalósítsa elképzeléseit – vélte.

Jelenleg mind a szenátusban, mind a képviselőházban többségben vannak a republikánusok, és a korábbi előrejelzések a Demokraták nagy fölényét mutatták, de ez megváltozott, így szoros verseny alakulhat ki.

Lefelé tartanak az orosz–amerikai kapcsolatok

A közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről megkötött, úgynevezett INF-egyezmény felmondása kapcsán elmondta, hogy a szerződést 1987-ben egy teljesen más világhelyzetben kötötték, és előfordult már máskor is, hogy egy nemzetközi szerződést az egyik fél felmondja.

Az orosz–amerikai kapcsolatokról kifejtette, hogy hullámzóak, de lefelé tartanak. Az egyezmény felmondása miatt Németország tarthat igazán, mert ha visszahozzák ezeket a fegyvereket, akkor célterületté válhatnak. Az orosz elnök ugyanis bejelentette, hogy Oroszország kénytelen lesz célba venni azokat az európai országokat, amelyek amerikai közepes és rövid hatótávolságú rakétákat fogadnak be.

Stratégiai érdekek ütköznek

Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró meggyilkolásával kapcsolatban elmondta, hogy ezzel Törökország kapott egy óriási esélyt. A török elnök keddi beszédében előre eltervelt bűncselekményről beszélt, de óvatosan fogalmazott, a szaúdi uralkodó szavahihetőségét nem vonta kétségbe.

Erdogan még mielőtt kitért volna a kényes ügyre, először arról beszélt, hogy Budapesten felavatták Gül Baba türbéjét. A szaúdi király engedélyezte, hogy belépjenek a konzulátusra, és ragaszkodott ahhoz, hogy 18 embert török bíróság ítéljen el – idézte az török államfőt Nógrádi.

Erdogan beszéde előtt a CIA igazgatója Törökországba érkezett, de ez nem csak azt a célt szolgálta, hogy a gyilkosság részleteiről informálódjon, hanem azt is, hogy a török elnök beszédében mond-e majd valamit, ami esetleg sértené az amerikai érdekeket – mondta.

Az ügy egyik kevésbé ismert részleteiről kifejtette, hogy a következő 10-15 év nagy kérdése, hogy létrejön-e Nagy-Albánia, és azt török vagy szaúdi pénzből tartják-e majd fent. Ma mindkét ország rosszul jár anyagilag.

A biztonságpolitikai szakértő nehezen hihetőnek minősítette a szaúdiak magyarázatát, mely szerint megfojtották az újságírót, és hihetetlennek nevezte, hogy egy titkosszolgálati akció során ennyi hibát kövessenek el.

Következő adásunk
Téma: Felavatták Erzsébetváros névadójának első köztéri szobrát a VII. kerületben – Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere és Elmer István József Attila-díjas író
Ezt követő adásaink