Belföld
Csütörtökön volt a Magyar Szórvány Napja
OPH Kép: OPH
2018. november 16.

Az alkalomból november 15-én konferenciát szervezett Budapesten a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) és a Magyarság Háza. A rendezvény témái között szerepelt a szórvány tudományos vizsgálatának lehetőségei és a kárpátaljai magyar szórvány helyzete.

Az Országgyűlés 2015. november elején nyilvánította november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának évfordulóját a magyar szórvány napjává.

A csütörtöki rendezvény résztvevőit Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos köszöntötte, aki úgy fogalmazott, hogy az a politika, amely Bethlen Gáborhoz kötődik, és amely az Erdélyi Fejedelemség, a magyarság ügyét búvó patakként átmentette a török hódoltság idején, jól mutatja, hogy a magyar szórvány és a bethleni politikai teljesítmény nagyon is párhuzamos egymással.

A magyar szórvány nemzetpolitikai jelentősége erőteljesen növekszik – emlékeztetett, majd úgy folytatta, hogy minta és példa lehet a mai magyar politikának, hogy minden nehézség ellenére, a józan ész, az elemi logika ellenére, időnként teljesen elzárt világokban és közösségekben is megmarad a magyar szó, megmarad a ragaszkodás a magyar kultúrához és a mai Magyarországhoz. Ha ők ki tudtak tartani ilyen méltánytalan és méltatlan körülmények között – mondta -, akkor legalább is tisztelegni kell ez előtt a magatartás előtt.

Mint fogalmazott,

azt az üzenetet kell elvinni a legelzártabb településen élő néhány magyarnak is, hogy van mellettük egy gondoskodó anyaország, amely komolyan gondolja azt a nemzetpolitikai célt, hogy a Kárpát-medencében minden magyarra szükség van ahhoz, hogy egy nemzeti közösségbe szervezzük a magyar nemzetet.

Beszélt arról is, hogy nem idealisztikus, romantikus nemzetszemléletből fakad ez a nemzetpolitikai elhatározás. A Kárpát-medence országai ugyanazokkal az alapvető, strukturális gondokkal küszködnek – mutatott rá -, s ma is időszerű újragondolni az együttélésünket, a jövőnket és a jelenünket. 100 évvel Trianon után a politikai trend most arra mutat, hogy a bizalmatlanságot felülírja a bizalom, és az együttműködés uralja a Kárpát-medencei népek és országok közötti kapcsolatot. Ennek nagyon sok jele mutatkozik meg – tette hozzá.

Magyarország újra motorjává válhat egy olyan új Kárpát-medencei együttműködésnek, ahol a magyarsággal való együttműködés a stabilitást szolgálja és végső soron egy közös érdeket.

A határon túli magyar szórvány és a tömbvidékek magyarságának számbavétele azt jelenti, hogy a demográfiai tények ellenére is olyan „aranytartalékhoz” lehet jutni, amely a versenyképességet tudja megnövelni. Ezért valóban minden magyar számít, mert erőforrás, és nemcsak humán erőforrás, hanem gazdasági versenyelőnyt is jelent – emelte ki.

A miniszteri biztos leszögezte: a mai magyar politika nem valami ellen irányul, hanem valamiért, és közös együttműködésben képzeli a jövőt. Hozzátette: újra kell fogalmazni a közép- és kelet-európai közös gondolkodást is, a Baltikumtól a Balkánon át a Fekete-tengerig.

A Magyar Szórvány Napja nagyon komoly nemzeti ügy, de túlmutat önmagán, „egy tejtestvér népek közötti együttműködésről is szól”.

Beszélt arról is, hogy készen állnak arra, hogy a magyar nemzetpolitika lakmuszpapírját, Kárpátalját szolgálják. De a magyar belpolitika lakmuszpapírja is lehet – hívta fel a figyelmet -, hogy képesek vagyunk-e párt- és különböző szimpátiákon felülemelkedve egy veszélyeztetett magyar közösséget megmenteni.

A konferencia meghirdetett témái voltak: Mi a szórvány és hogyan vizsgálható tudományos eszközökkel? (Tátrai Patrik, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet), Pillanatfelvétel a kárpátaljai magyar szórványról egy 2018-ban végzett terepkutatás alapján (Kovály Katalin – Erőss Ágnes, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet), A szórvány hangja - Kerekasztal-beszélgetés a kárpátaljai szórvány mindennapjairól (iskolaválasztás, nyelvi szocializáció, egyház, vegyes házasságok) Mácsek Szidónia, Katolikus Karitász (Gyertyánliget), Lidka Diána, magyar mint idegen nyelv tanár (Tekeháza) Simon-Árpa Zsuzsanna, igazgató-helyettes

Dayka Gábor Középiskola (Ungvár), Pogány István, római katolikus plébános (Ungvár).

Kapcsolódó cikkek
Grezsa: a 21. század a magyarság évszázada lesz

"Gazdaságilag, kulturálisan és a magyar anyanyelv segítségével kell belakni a Kárpát-medence terét."

Grezsa: a térség országainak közösen kell építeniük a jövőt

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programmal a többségi társadalom számára is üzenünk - jelentette ki a miniszteri biztos.

Grezsa: eddig több mint száz felújított óvodát adtak át a Kárpát-medencében

A fejlesztések 1641 intézményt és több mint 47 ezer külhoni magyar gyermeket érintenek, számukat a program végére szeretnék 60 ezerre növelni.