Gazdaság
Előrelépés várható a kettős élelmiszer-minőséggel szemben
hirado.hu/M1 Kép: Pixabay
2018. november 18.

Ugyanaz a termék, ugyanaz a csomagolás, mégis eltérő összetevők? Sajnos lehetséges. 2017 elején, Magyarországon a NÉBIH felmérése a magyar fogyasztók kárára 71-féle eltérést talált 96 olyan termék esetében, amelyet Magyarországon, Olaszországban és Ausztriában egyaránt forgalmaznak. Egy másik, tavaly nyári vizsgálatban a hivatal az évszakhoz köthető termékeket ellenőrizte két hónapon keresztül.

A szakemberek a 39 vizsgált termékpár mintegy harmadánál tapasztaltak összetételbeli vagy érzékszervi eltérést. Szakértők szerint a vizsgálatok eredményei is azt támasztják alá, hogy a multinacionális élelmiszergyártók eltérő minőségű termékekkel látják el a nyugat-európai és a kelet-közép-európai régió piacait.

Tóth László Levente szerint: ezzel hátrányos megkülönböztetés éri az ezekben az országokban élő fogyasztókat.

Ez nem csak egyfajta jelölési pontatlanságot és beltartalmi rendellenességet jelent, tehát a kettős élelmiszer-minőség, hanem nagyon is konkrétan azt, hogy jóval olcsóbb alapanyagokat használnak fel azokban a termékekben. Ezek silányabb anyagok, és az egészségre kevésbé kellemes hatást gyakorolnak, mint mondjuk a nyugati fertályon – mondta az Agrár Figyelő főszerkesztője.

Az, hogy ez mára európai uniós üggyé vált, több közép-európai tagállam – köztük a Visegrádi 4-ek – határozott fellépésének és vizsgálatainak köszönhető. Szeptemberben már az Európai Bizottság és az Európai Parlament is elítélte a multinacionális gyártók tisztességtelen gyakorlatát.

Emellett kimondták: ha egy vállalat egész Európában egy bizonyos terméket különböző minőségben forgalmaz, akkor nem címkézheti fel ugyanúgy és nem kínálhatja látszólag ugyanazon a márkanéven, mert ez a fogyasztók félrevezetését jelenti.

Brüsszel emellett egy egységes eljárásmódot is kidolgozott az EU-ban forgalmazott élelmiszerek minőségi összehasonlítására.

Az Európai Bizottság úgy gondolta, hogy egységes módon kellene vizsgálni ezeket a beltartalmakat a tagországokban. Akkor valahogy össze lehetne hasonlítani a termékeket, nem pedig ki-ki a maga módszere szerint tenné ezt. Erre a módszerre adtak ki egy útmutatót, és ennek alapján megkezdődött a közös munka. Ezt valahogy úgy kell elképzelni, mint az Interpolnál, hogy átadják egymásnak az információkat az adott tagországok, kutatók, és így sokkal könnyebb végére járni az ügyeknek – fogalmazott Tóth László Levente.

Az uniós képviselők javaslata szerint a vizsgálatok eredményei még 2018 vége előtt megjelennek majd egy nyilvánosan elérhető adatbázisban. Tóth László Levente szerint az is előrelépés lehet, hogy a korábban megszokott gyakorlatokhoz képest ezúttal felmerült annak a lehetősége is, hogy az érintett cégek jelentős büntetést kaphassanak.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló jogszabály szerint ezt a tevékenységet büntetni lehet. Felvetődött, hogy a cégeknek akár az árbevételük 4 százalékát kellene bírságként kifizetniük, ezen felül a tagországok még pluszban is kiszabhatnak bírságokat – mondta.

Szakértők hangsúlyozzák, hogy az eltérő minőséget nem csak élelmiszerek, hanem más termékek, így például mosószerek, kozmetikumok, vagy épp higiéniai termékek esetében is kimutatták.

Az EP-képviselők korábban hangsúlyozták: a leghatékonyabb megoldásnak azt tartanák, ha az eltérő minőség a tiltott kereskedelmi gyakorlatok között szerepelne, amihez a tisztességtelen kereskedelmi eljárásokról szóló uniós irányelv frissítésére lenne szükség.

Most adásban
Téma: Ünnep előtti ellenőrzések a Jászságban – Lipták Gergely osztályvezető, Fogyasztóvédelmi Osztály és Tóth Sándor osztályvezető, Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Osztály