Külföld
Megszavazta az ukrán parlament a hadiállapot bevezetését
MTI Kép: Reuters/Valentyn Ogirenko
2018. november 27.

Petro Porosenko hangsúlyozta, hogy a hadiállapot – amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, nem jelent tényleges háborús állapotot – bevezetésére vonatkozó rendelet nem irányoz elő a polgárok jogaival és szabadságjogaival kapcsolatos semmilyen korlátozást, és a választásokat is megtartják a tervezett időpontban.

„A hadiállapot nem jelent hadüzenetet. Kizárólag Ukrajna védelmi képességének megerősítésére irányul, tekintettel az Oroszország részéről tapasztalt agresszivitás növekedésére” – szögezte le Porosenko.

Az elnök javasolta (a parlamentnek), hogy a hadiállapot 30 napig legyen érvényben. Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács – amelynek határozata alapján az elnök eljárt – előtte 60 napos időtartamot javasolt.

Megszavazták, 10 megyére

Megszavazta az ukrán parlament hétfő este a hadiállapot bevezetését azzal a változtatással, hogy nem az egész országban, hanem csak tíz megyében vezetik be.

Az oroszok tiltakoznak

Súlyos következményekkel jár Kijev arra irányuló törekvése, hogy az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal egyeztetve konfliktust provokáljon ki Oroszországgal – figyelmeztetett hétfőn kiadott közleményében az orosz külügyminisztérium a Kercsi-szoros közelében történt, általa provokációnak minősített orosz–ukrán tengeri incidenssel kapcsolatban.

A dokumentum szerint Moszkva határozottan tiltakozik amiatt, hogy az ukrán haditengerészet vasárnap „durván megsértette” az Oroszország „területi vizein” való békés áthaladás szabályait, ami miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását követelte.

„Figyelmeztetni szeretnénk az ukrán felet arra, hogy Kijevnek az az irányvonala, hogy konfliktust provokáljon ki Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és az EU-val egyeztetve, komoly következményekkel jár” – áll a dokumentumban, amely szerint „Oroszország keményen meg fog szakítani minden, a szuverenitása és a biztonsága ellen irányuló támadási kísérletet”.

Az orosz külügyi tárca emlékeztetett rá, hogy többször figyelmeztette a „kijevi rezsimet és nyugati pártfogóit az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros miatti hisztéria mesterséges felfújásának veszélyeire”. A minisztérium szerint mind a helyszín, mind pedig az időzítés szempontjából gondosan átgondolt és kitervelt provokáció történt, amelynek célja egy újabb feszültséggóc teremtése a térségben, azzal a hátsó szándékkal, hogy ürügyet szolgáltassanak az Oroszország elleni szankciók megszigorítására.

„Mindez, úgy tűnik, arra irányult, hogy elterelje a figyelmet az ukrajnai belpolitikai problémákról” – hangzott az állásfoglalás, amely szerint ezt támasztja alá Kijevnek az a törekvése, hogy hadiállapotot – a rendkívüli állapot egy formáját – vezessen be a 2019 tavaszán esedékes ukrán elnökválasztás előtt.

A határőrizetért is felelős orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint vasárnap az ukrán hadiflotta három járműve megsértette Oroszország területi vizeit, és a visszafordulásra való felszólításokat figyelmen kívül hagyva a Kercsi-szoros felé haladt, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. A több órán át tartó incidens során orosz részről tüzet nyitottak, aminek következtében orosz közlés szerint három ukrán tengerész megsebesült. Az ukrán hajókat Kercs kikötőjébe vontatták.

Az ukrán hatóságok szerint az ukrán katonai járművek előre jelezték áthaladási szándékukat, de arra nem kaptak választ. Kijev szerint az orosz határőrizet megsértette az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló orosz–ukrán megállapodást is.

Az FSZB közölte: megcáfolhatatlan bizonyítékai vannak arra, hogy Ukrajna előre eltervezett „provokációt” hajtott végre. Az ügy miatt a két fél kérésére hétfőn ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

Az ukrán hajók azonnali szabadon bocsátására szólította fel a NATO-főtitkár Oroszországot

A Kercsi-szorosnál foglyul ejtett három ukrán hajó és legénysége azonnali szabadon bocsátására szólította fel hétfőn brüsszeli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Oroszországot, indokolatlannak minősítve az orosz katonai erő alkalmazását az Azovi-tengeren. „Amit vasárnap láttunk, az nagyon súlyos incidens volt” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Stoltenberg a NATO-Ukrajna Bizottság rendkívüli ülése után.

„Valamennyi NATO-szövetséges teljes támogatásáról biztosította Ukrajna területi integritását és szuverenitását” – mondta. „Indokolatlan volt a katonai erő alkalmazása az ukrán hajók és legénységük ellen, ezért felszólítjuk Oroszországot, hogy azonnal engedje szabadon az ukrán tengerészeket és az általa vasárnap lefoglalt hajókat” – tette hozzá.

Teljes harckészültségben az ukrán hadsereg

Az ukrán hadsereg főparancsnoka utasítást adott a hadsereg teljes harckészültségbe helyezéséről. A rendelkezésre azután került sor, hogy az orosz határőrség és az ukrán haditengerészet hajói összetűzésbe kerültek a Kercsi-szorosban. Kijev az incidenst a nemzetközi jog megsértésének és katonai agressziónak minősítette.

Az incidensben érintett területet, a nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozó Krím félszigetet 2014-ben, egy helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el a lépés jogosságát.

Kapcsolódó cikkek
Porosenko 60 napos hadiállapot bevezetését javasolja

Ukrajna senkivel sem akar háborúzni. A hadiállapotot kizárólag védelmi céllal vezetjük be - szögezte le az elnök.

Következő adásunk
Téma: Az Álomfejtés című darab bemutatása – Vendég: Kováts Kriszta színművész
Ezt követő adásaink