Külföld
Meddig maradhatnak az amerikai csapatok Szíriában?
hirado.hu
2019. január 10.

Az amerikai elnök régi ígérete a csapatok kivonása, azonban a török-amerikai konfliktus egyre fokozódik. Szakértők szerint a két ország közötti ellentétet a kurdok okozzák. Legutóbb a török elnök nem vett részt egy amerikai delegációval tervezett tárgyaláson, ami szintén rossz irányba mozdította el a kapcsolatokat.

A legalávalóbb, legbecstelenebb és legrondább rágalomnak minősítette Recep Tayyip Erdogan török államfő John Boltonnak, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának azt az állítását, amely szerint Törökországnak egyeztetnie kell szíriai katonai akcióit az Egyesült Államokkal, és garantálnia kell Washington kurd szövetségeseinek biztonságát.

Ismert, hogy az Egyesült Államok nemrég kilátásba helyezte csapatai kivonását Szíriából. John Bolton egy háromtagú delegációval kedden Törökországban is megfordult. Az eredeti tervek szerint a küldöttséget Edogan elnök is fogadta volna, azonban erre nem került sor. Az amerikaiak így Ibrahim Kalin török elnöki szóvivővel tárgyaltak. Mindettől függetlenül a megbeszélést konstruktívnak tartották – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Fejben is sikerül leigázni az Iszlám Államot?

Donald Trump amerikai elnök régi ígérete, hogy az Egyesült Államok kivonja csapatait Szíriából –mondta N. Rózsa Erzsébet, Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. Kifejtette, hogy ezt egészen addig nem lehetett végrehajtani, amíg az Iszlám Állam terrorszervezet nagy jelenléttel rendelkezett a térségben. Mint mondta, 2018-ra következett be az a helyzet, hogy az Iszlám Állam területeit gyakorlatilag elvesztette, jelenleg Idlíb tartományt uralja, illetve a szíriai-iraki határ mentén egy kisebb területet. Ugyanakkor a fontosabb kérdés az, hogy fejben is sikerült-e „leépíteni” az Iszlám Állam hatalmát, bír-e még vonzerővel a terrorszervezet – hangsúlyozta a szakértő.

A kurdok okozzák a konfliktust?

Az Egyesült Államok és Törökország közötti fő vitát az generálja, hogy mindkét fél másképp tekint a kurdokra – vetődött fel a műsorban. Hozzátették, a kérdés, hogy mely kurdokról van szó. Az Egyesült Államok szövetségeseiknek tartják a kurdokat, míg Törökország terroristáknak.

A kurdok négy államban élnek a világon nagy számban, Törökországban a legtöbben, illetve Iránban, Irakban és Szíriában – ismertette Hóvári János volt törökországi nagykövet. Mint mondta, minden országban más politikai rendszerben élnek a kurdok és más-más helyzetekbe kerülnek bele. Kifejtette: jelenleg az a fő kérdés, hogy az amerikaiak kivonulnak-e azokról a területekről, ahol szövetségeseik vannak, és azokat a területeket átengedik-e a török hadseregnek. Hóvári kiemelte, az is kérdés, hogy a török hadsereg felszámolja-e ezeket a területeket és kiépít-e sajátos övezeteket, vagy sem.

Közös ellenség

Törökország is az Iszlám Állam ellen harcol, a kurdok is és az amerikaiak is, így elég nehéz szituáció alakult ki a közel-keleten – hangzott el a műsorban. Hóvári ennek kapcsán elmondta, a Közel-Keleten mindenki mindenkivel tud harcolni és mindenki tud mindenkinek a szövetségese is lenni. Úgy fogalmazott, egyetlen nép is tud széthúzni, különböző irányba elmozdulni.

N. Rózsa Erzsébet ezzel egyetértve elmondta, ezért is voltak jelen Szíriában az amerikaiak, hogy a szíriaiakat és a kurdokat „szétválasszák”. A szakértő kifejtette, Szíriában polgárháború indult Bassár el-Aszad kormánya ellen, és míg ez a konfliktus különböző csoportokra bontotta a népességet, az Iszlám Állam terrorszervezet megerősödött.

Véleménye szerint az Iszlám Államot először kiszorították Szíriában, azonban újra megerősödött. Velük szemben egyedül a szíriai kurdok vívtak pár éve élet-halál harcot, amit végignézett a szír vezetés, Törökország és Amerika is. Ebbe a harcba senki nem avatkozott bele, végül a kurdok óriási harcok és veszteségek árán, de megnyerték. Hozzátette: ekkor az Egyesült Államok megtalálta bennük a szövetségest.

Most adásban
Téma: Jubileumokat ünnepel a Béres család – Béres József elnök, Béres Gyógyszergyár Zrt.
Ezt követő adásaink