Közigazgatás
Szalay-Bobrovniczky Vince: „nem emelkedhetünk a múltunk sötét bűnei, rémtettei fölé”
MTI Kép: MTI/Koszticsák Szilárd
2019. január 17.

Mi, magyarok nem felejthetünk, „nem emelkedhetünk a múltunk sötét bűnei, rémtettei fölé”; emlékezetünkben kell tartanunk, és tudatosítanunk kell a jövő nemzedékében is, hogy egymást tisztelete, segítése és megértése mennyire fontos nemzetünk egységének fenntartásához, virágzásához – jelentette ki a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön a budapesti gettó felszabadulásának 74. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

Szalay-Bobrovniczky Vince az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) által, a VII. kerületi Dohány utcában, az egykori budapesti gettó emlékfalánál tartott rendezvényen úgy fogalmazott: „ki kell mondanunk, hogy az akkori magyar kormány is felelős a zsidó honfitársaink deportálásáért és meggyilkolásáért”.

Nehéz szavakkal kifejezni, hogy mennyire sajnálom, sajnáljuk mindezt. Nincs erre mentség”

– tette hozzá.

Kiemelte: a közös jövőnkre nézve továbbra sem hagyhatjuk, hogy a nézeteltérések, a véleménykülönbségek személyes gyűlöletté váljanak, amely lehetővé teszi a társadalmi kirekesztést.

Magyarországon továbbra is érvényesülni fog a zéró tolerancia elve és gyakorlata az antiszemitizmus minden megnyilvánulása ellen – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Hozzátette: a kormány ezentúl is garantálja minden zsidó honfitársunk biztonságát, továbbá a zsidó közösség az elkövetkezendő időben is számíthat a kormány konstruktív együttműködésére, a közösségi és kulturális élet széleskörű támogatására.

Közölte, nem engedhetjük, hogy hazánkban nemzeti, etnikai és vallási közösségekhez tartozó emberek jogsérelmet szenvedjenek el. Az alaptörvény biztosíték arra nézve, hogy az emberi méltóság és az emberi jogok egyenlően és elidegeníthetetlenül illessenek meg mindenkit – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Vince.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Kitért arra is: nem lehet megengedni a Nyugat-Európában újfent érzékelhető erőszakos megnyilvánulási formákat és a fel-felbukkanó antiszemitizmust sem a zsidó honfitársainkkal szemben. A kormány ezért is támogatja a Tett és Védelem Alapítványt, amely egy monitoring rendszert hozott létre azért, hogy figyelemmel kísérjék, elemezzék és jelentsék az antiszemita megnyilvánulásokat Európa-szerte – tette hozzá.

Szalay-Bobrovniczky Vince elmondta: a budapesti volt Európa utolsó gettója a vészkorszak idején, itt körülbelül 70-80 ezer embert kényszerítettek embertelen körülmények közé.

„A mai nap a csendes emlékezés ideje, de kötelességünk nemcsak emlékezni, hanem emlékeztetni is, azért, hogy Magyarországon még egyszer hasonló tragédia ne történhessen meg” – fogalmazott.

Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője arról beszélt, hogy emlékezni olyan eseményekre kell, amelyeknek van tanításuk, üzenetük. A holokauszt üzenetei sajnos még mindig nagyon aktuálisak: az egyik legalapvetőbb az, hogy ember és ember között nem lehet gyűlölet, amellyel a másik létjogosultságát megkérdőjelezem – mondta, hozzátéve, hogy a véleménynyilvánítás szabad, de semmiképpen nem szabad a másik ellen személyesen fordulni.

A beszédek után Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija az áldozatok emlékére mondott imát, majd a jelenlévők – köztük Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere, a diplomáciai testület tagjai és több iskola diákjai – meggyújtották az emlékezés gyertyáit.

Következő adásunk
Téma: Városnéző séták az Erzsébetvárosban – Kutassy Dorottya projektreferens
Ezt követő adásaink