Közigazgatás
A minőség háttérbe szorulását hozta magával a kapitalizmus
OPH Kép: optimizer.hu
2016. május 28.

A minőség mint érték és szemlélet a kapitalizmus elterjedésével alapvetően kihalt a társadalomból. Ennek alapjait csak az oktatással lehetne megteremteni, éppen ezért nagy szükség lenne egy minőségügyi alapszakra a felsőoktatásban. Emellett az etikát be kell vezetni a vállalati- és minőségi menedzsmentbe, ez jelentené a fogyasztók, a dolgozók és a társadalom elégedettségét egyaránt – mondta a Rádió Orienten Veress Gábor, egyetemi tanár.

A mai kapitalista világban a termékek, szolgáltatások minősége teljesen háttérbe szorult, a vállalatokat egyetlen dolog érdekli: a pénzben kifejezett minél nagyobb nyereség elérése. „Emellett tehát individualista társadalomban élünk, ahol az a fontos, hogy ne a másik, hanem mi magunk legyünk elégedettek. Ezzel együtt az önzetlenül vállalt jó cselekedetek is eltűntek a világból” – mondta Veress Gábor. Hozzátette: a fejlett világ és a társadalom nagy része erkölcstelen lett, márpedig erkölcs nélkül nincs minőség.

veress_gabor.jpg (78 KB)

„A kapitalizmusban a tulajdonos nyeresége az elsődleges. A vevők és a munkatársak a vállalati vezetők számára csak addig érdekesek, ameddig nyereséget termelnek” – hívta fel a figyelmet. Azzal, hogy a pénzben kifejezett nyereség vált elsődleges szemponttá a vállalatok működtetésénél, a fogyasztói javak mellett a tudomány és a kultúra is áruvá vált.

Veress Gábor szerint ugyanakkor egy vállalat számára a vevői elégedettség mellett nagyon fontos lenne a munkatársak megelégedése, valamint a jogszabályok betartásán túl a társadalom igényeinek kielégítése is. „Bár vannak környezetvédelmi, természetvédelmi törekvések, ezeket mind csak a törvények betartása érdekében vállalják a cégek” – mutatott rá.

emblema_kaf.jpg (22 KB)

A minőség mint érték és szemlélet a társadalom széles körében történő elterjedését az oktatásban kellene megalapozni. „Szükség lenne egy minőségügyi alapszakra a felsőoktatási intézményekben” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy emellett a mérésügyi kérdések is háttérbe szorultak.

További problémaként említette a minőségügyi szabványok hiányosságait, amely alapvető célnak a vevői elégedettséget nevezi meg a termékek gyártásánál. Ezért Veress Gábor a beszállítók kizsákmányolásának tartja az ISO 9001 minőségügyi rendszert, amelyben véleménye szerint maga a minőség fogalma sincs értelmezve. „Fontos lenne, hogy minden egyén és vállalat megfogalmazza a saját értékrendjét és célrendszerét, ami nélkül nem lehet minőségről beszélni” – mondta. Ennek alapja a jogszabályok komolyabb ismerete, az ellenőrzések és azok kiértékelésének megfelelősége. Ennek kapcsán rámutatott, hogy a teljesítményértékelésre oly gyakran alkalmazott kérdőívek a legtöbb esetben nem megfelelőek. „Ne csak a teljesítményt értékeljük, hanem vonjuk le belőle a következtetéseket és tegyük meg a megfelelő intézkedéseket. Emellett elengedhetetlen, hogy a tanúsítvány kiadói etikusak legyenek és minden szervezetnél legyen egy független, magas rangú minőségügyi vezető” – mondta.

Alapvető problémának nevezte továbbá, hogy a vállalatok nagy része ma nem a minőségre és az etikára törekszik. „Az etikát be kell vezetni a vállalati-és minőségi menedzsmentbe, ez jelentené a fogyasztók, a dolgozók és a társadalom elégedettségét egyaránt” – zárta szavait.

Miért nem fontos ma a minőség, s miként tehetjük fontossá?
Rendhagyó szakmai disputa Prof dr. Veress Gábor egyetemi tanárral, a kérdés szakértőjével
A műsor mentora és moderátora: dr. Dudás Ferenc, a közigazgatás szakértője
01:48 A minőség lényege
03:36 Individualista társadalomban élünk
05:16 A kapitalizmus jellemzői
11:12 Miként tehetjük fontossá a minőséget?
14:10 A minőségügyi oktatás helyzete
23:41 A minőségügyi szabványok problémái
32:50 Az etikus minőségügy alapjai

Következő adásunk
Téma: Tavaszi munkák a kiskertekben – Holló László főosztályvezető, Agrárügyi Főosztály