Közigazgatás
Februártól új módszerrel választ vezetőket a BM
OrientPress Hírügynökség (OPH) Kép: noiportal.hu
2015. március 16.

Új vezető-kiválasztási módszer lépett életbe február 1-jén a Belügyminisztériumban, amelyet a kinevezéseknél minden esetben kötelező lefolytatni. A három napos eljárás során a 13 vezetői alapkompetenciát mérik pszichológiai tesztek, egyéni, páros és csoportos feladatok, valamint félig strukturált interjú keretében - ismertette a Rádió Orient műsorában Dr. Sike Veronika rendőr alezredes. Az új rendszer alkalmazható lehet közigazgatási és honvédelmi területen is.

Az új közszolgálati életpályamodell keretében került kidolgozásra a vezető-kiválasztás új rendszere, amelynek előzményeképp a BM alkalmazott pszichológiai munkacsoportja két éves kutatómunkát végzett a vezetői kompetenciák témakörében. Az új eljárásrend a belügyi szervek mellett a közigazgatási és a honvédelmi szervek felé is átjárható, hisz a munkacsoport által meghatározott 13 vezetői alapkompetencián belül az egyéni profilok megadását is lehetővé teszi - tudtuk meg a KSZF Rendészeti Vezetőképzési Igazgatóság vezetőjétől.

Sike Veronika elmondta, a 13 vezetői alapkompetencián belül a következetességnél a fegyelmezettség, elvárások támasztása kerül mérésre. A szakmai ismeret esetén pedig nem a szoros értelemben vett lexikális tudást, hanem az alkalmazás készségét nézik. A vezetői funkciók ellátásánál a tervezés-szervezés, irányítás-ellenőrzés eszköztáráról adnak számot a jelöltek. A negyedik készség a reális önismeret kérdéskörét feszegeti, az ötödik a személyes példamutatás és a szervezet iránti lojalitás kérdésköre. Szükség van rugalmas alkalmazkodóképességre is, a hetedik kritérium pedig a munkatársak motiválásának és fejlesztésének képességét vizsgálja. A tudatos konfliktuskezelés és az érdekérvényesítés problematikája is kulcskérdés a cél- és feladat orientáltság mellett – sorolta a szakember hozzátéve, hogy a kreativitás és innováció, a rendszerszemlélet, valamint a lényeglátás szintén elengedhetetlenek.

A rendőr alezredes közölte, a komplex kiválasztási rendszer három fő elemből áll, amely a három napos eljárás során naponként változóan jelenik meg. Elsőként a jelölteknek a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézete által kidolgozott elektronikusan felvehető pszichológiai teszteket kell kitölteniük. Az eljárás második lépcsőjén AC feladatok szerepelnek, ami az érintettek vezetői kvalitásait méri egyéni, páros és csoportos gyakorlatok keretében. A vendég hangsúlyozta, már a regisztrációnál egyénre szabják a feladatokat, így a napi rutinban szereplő gyakorlat köszön itt vissza.

A második nap feladatainak veszélye, hogy a csoport egy domináns személyisége háttérbe szoríthatja a többiek kvalitásait. Ennek kiküszöbölésére ad módot a pszichológus által felvett személyes vezetői interjú a harmadik napon. A megfelelő pihentségi állapot biztosítására beiktattak a képzésbe egy nulladik, felkészítő napot is. A döntéshez a három nap együttes eredményét veszik figyelembe.

A kiválasztási rendszernek kettős szerepe van: egyrészt meghatároz egy egyéni kompetenciaprofilt a 13 vezetői alapkészség mentén. Másrészt visszajelzés, hogy a jelölt teljesítette-e a minimum elvárt szintet, amely feltétele a BM utánpótlási adatbankjába való bekerüléshez. „A vezető-kiválasztás alapelve a megfelelő egyén a megfelelő helyen. A cél, hogy olyan vezetők legyenek, akik arra a legalkalmasabbak” – világított rá a rendszer lényegére Sike Veronika.
Most adásban
Kimondott szavak, a Rádió Orient heti hírösszefoglalója
Ezt követő adásaink