Közigazgatás
Jogszabályok útvesztőjében - hiányzik a bizalom az állam és az állampolgárok között
OPH Kép: nyugat.hu
2016. június 20.

A jogszabályok gyors változását olykor már a szakemberek sem tudják nyomon követni, márpedig a laikus állampolgárok is sokszor rá vannak kényszerülve az egyes jogszabályok pontos ismeretére, amelyek megértése a nyelvezet miatt nehézségeket rejt magában. A törvények ismeretének szükségességét megszüntetné, ha helyreállna a bizalom az állam és a polgárok között – hívta fel a figyelmet a Rádió Orienten Ződi Zsolt.

Ugrásszerűen nő a törvények száma

A rendszerváltás előtt alacsony volt a törvények száma Magyarországon, hiszen a szocializmusban sokszor csupán a költségvetésről és a költségvetés zárszámadásáról született évente egy-egy törvény. Az első demokratikus választások után az elfogadott törvények száma megugrott, már 1990-ben 104 jogszabályt fogadott el a parlament. Ennek száma mára jóval a duplájára emelkedett, 2010 után volt olyan év, amikor 250 törvény született. Ződi Zsolt szakértő elmondása szerint ugyanez a tendencia mutatható ki a kormányrendeletek számát illetően: a rendszerváltást követően 27-et fogadtak el, két évvel ezelőtt ez a szám már megközelítette az ötszázat. Kiemelte ugyanakkor, hogy ez nem csupán magyar sajátosság.

Csökken a jogszabályok szavatossági ideje

Az új törvények elfogadása mellett megnőtt a módosító jogszabályok aránya is. „Amíg a kétezres évek előtt ezek a jogszabályok 50, addig mára már a 60 százalékát teszik ki” – mondta. Hozzátette: ez érthető, hiszen ma már szinte mindent szabályoz a jog, így nincs szükség új törvények meghozatalára, csupán a régiek módosítására. Ugyanakkor ezeken belül is megnőtt az egyre frissebb jogszabályok módosítása, ami azt jelenti, hogy a módosítások szavatossági ideje csökken. Példaként említette a HPT-t (hitelintézeti és pénzintézeti törvény), amelynek egy éven belül húsz különböző szövegverziója látott napvilágot.

birosag_internet.jpg (168 KB)

Sokszor nincs lehetőség a jogszabályok gyakorlati alkalmazására

Érthető, hogy ilyen nagy számú törvények esetén a jogrendszer egészét senki nem tudja fejben tartani, s az is illúzió, hogy a jogászok nyomon tudják követni. Mit arra a szakértő rámutatott, a jogszabályok nagy számát a számítógép tette lehetővé, amely képes ekkora mennyiségű adatok tárolására, lekérdezésére. „Így azonban nincs esély a jogszabályok megértésére, amelyek jelentését alkalmazása során sajátítják el a szakemberek. Ugyanakkor vannak jogszabályok, amelyek havonta módosulnak, így nincs is lehetőség gyakorlati alkalmazásukra” – mutatott rá Ződi Zsolt. Nincs tehát idő arra, hogy a gyakorlat magáévá tegye a törvényeket.

Ha helyreáll a bizalom állam és állampolgár között…

Az is érthető, hogy az állampolgárok sokszor nem tudják nyomon követni a jogszabályok változását. Erre azonban a szakértő szerint nem is lenne szükség, ha meglenne az alapvető bizalom az állam és az állampolgárok között. Magyarországon azonban ez a bizalom egyik irányban sincs meg. „Az állampolgárok nem bíznak az államban, ezért az őket érintő jogszabályok – legtöbb esetben adózási követelmények – ismeretére kényszerülnek. Az állam pedig nem bízik az állampolgáraiban, ezért indokolatlan mennyiségű ellenőrzésnek veti alá az embereket” – mutatott rá a szakértő. Hozzátette: ha ez a bizalom helyreáll, az állampolgárok nem kényszerülnek rá a jogszabályok ismeretére, mert bíznak az államot képviselő ügyintézők szavában.

Most adásban
Téma: Fókuszban a családbarát szemlélet az Esélyek utcájában – Molnár László alpolgármester és Csernus László önkormányzati képviselő, CSR tanácsnok
Ezt követő adásaink