Nagy sikerrel zajlott le a Munka kisgyermekkel (MuKi) program újabb szakmai fóruma, a HUMÁN-ERŐ-TÉR 2. A rendezvényen nagyvállalatok és a KKV-szektor vállalkozásai egyaránt képviseltették magukat. Részmunkaidő, távmunka, kötetlen és rugalmas munkabeosztás, GYED extra és jogi meghatározások – a manapság legégetőbb kérdések kerültek szóba az eseményen.
A Munka kisgyermekkel projekt célja, hogy segítsen a kisgyermekes szülőknek visszatérni a munka világába, illetve, hogy támogatást nyújtson a cégeknek az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásában. Ez utóbbi célt szolgálta a mostani rendezvény is, amelyen nagyvállalati részről olyan cégek vettek részt, mint a McDonald’s, a Sanofi Zrt., a Magyar Telekom, az MT Zrt. vagy a Nestlé, KKV-oldalról pedig például a ProdukTeam Kft. vagy a Nexon Kft.
A rendezvénynek a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete adott otthont.
Ritka az atipikus foglalkoztatás
A rendezvény elején Haidegger Géza, a SZTAKI tudományos főmunkatársa köszöntötte a résztvevőket, majd Kálmán Edina projektvezető számolt be a Munka kisgyermekkel program eddigi eredményeiről. A program kezdetekor ötszáz személy és száz cég bevonásával készült felmérés, amelyből kiderült, hogy a kisgyerekes szülők több mint fele olyan cégnél volt állományban, ahol ismert volt az atipikus foglalkoztatás fogalma, nekik viszont ilyen jellegű munkaformának az alkalmazására az esetek többségében nem volt lehetőségük. A MuKi segítségével eddig elhelyezkedett százhúsz szülő ellenben nagyrészt atipikusan foglalkoztatott, ezen belül is főként részmunkaidőben vagy rugalmas foglalkoztatásban dolgozik.
Most már abban az időszakban járunk, amikor a program eredményeit kell összegyűjtenünk és elemeznünk. A Budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködve feldolgozzuk a kisgyerekes szülőkről összegyűjtött információkat, így még részletesebb képet kapunk majd a programunk hatékonyságáról– fűzte hozzá Kálmán Edina.
Miként járnak az ellátások?
A kisgyermekesek foglalkoztatása a cégek számára anyagi kedvezményeket is jelenthet. Az atipikus foglalkoztatás számfejtési, pénzügyi kérdéseiről Torday Erzsébet leszállítási tanácsadó (Nexon Kft.) tartott előadást. Elmondta, hogy a GYED extrának köszönhetően mostantól a kismamák a gyermek egy éves kora után a GYED folyósítása mellett is korlátlan időtartamban dolgozhatnak.
– Az új szabályozás remélhetőleg serkenti majd a kismamák munkavállalási kedvét, hiszen a jövőben nem kell mérlegelniük, hogy a fizetésüket vagy a GYED-et szeretnék kapni; mindkettőre igényt tarthatnak – fűzte hozzá Torday Erzsébet. – Ugyanakkor azokban a többgyerekes családokban, ahol a gyermekek között kicsi a korkülönbség, csökkentheti a munkavállalási hajlandóságot az, hogy ezek a szülők 2014. elejétől a legkisebb gyermek két éves koráig egyidejűleg több támogatási formát is igénybe vehetnek.
Ozvári Ádám, a Motiváció Alapítvány jogi szakértője az atipikus foglalkoztatási formák törvényi meghatározásáról beszélt; részletesen ismertette, hogy a Munka Törvénykönyve szerint mit jelent pontosan a rugalmas és a kötetlen munkaidő, a részmunkaidő, a job-sharing vagy a távmunka. A szakértő emellett a GYED extra szabályozásairól is beszámolt, hozzáfűzve, hogy várhatóan a kisgyermekes anyukák szélesebb köre kíván majd visszatérni a munkaerőpiacra az új szabályzásnak köszönhetően.
Céges tapasztalatcsere
Mindezek után három téma mentén haladva folytattak tapasztalatcserét a megjelent cégek képviselői. Az első tematikus asztalnál a GYED extra részleteit vitatták meg, a másodiknál a foglalkoztatási modellváltás során tapasztalható hazai jó gyakorlatokat taglalták. A harmadik tematikus asztal a foglalkoztatási modellváltás felé vezető konkrét lépéseket elemezte. A céges kapcsolatépítés folytatódhatott a fakultatív programon is, amelynek során a SZTAKI munkatársai bemutatták az intézet főbb kutatásait a 3D-s virtuális környezet, 4D-s modellalkotás, illetve a robotos digitális gyártás terén.
Alapvető problémák
A kisgyermekesek munkavállalását alapvetően nehezíti, hogy a gyermek napközbeni ellátásáról gondoskodni kell, és ha megoldott is az óvodai vagy bölcsődei elhelyezés, akkor is szigorú időkorlátokat szab a szülő napi munkabeosztásának a gyerekek szállítása az intézményekbe és haza, egy esetleges betegség pedig további nehézségeket okoz a szülők számára. Az ilyen helyzetekben az atipikus foglalkoztatás teremthet kedvező helyzetet.
Az esemény fontos konklúziója volt, hogy a foglalkoztatási modellváltáshoz nem pusztán a cégeknek kell változtatniuk a helyzethez való hozzáállásukon, hanem a munkavállalóknak is át kell alakítaniuk szemléletmódjukat.
A MuKiról pár szóban
A Munka kisgyermekkel program az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával a TÁMOP 1. prioritás keretében valósul meg (projektszám: TÁMOP 1.4.3-10/1-2F-2011-0010). A projekt célja, hogy segítsen a kisgyermekes szülőknek visszatérni a munka világába, illetve, hogy támogatást adjon a cégeknek az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásában.
A projekt az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. irányításával, az IFKA, a Victum Képzési Központ, illetve az Artima Kft. konzorciumi partnerségében valósul meg.
A MuKi jelenleg háromszázhúsz céggel áll kapcsolatban. A 2012 szeptembere óta jelentkezett körülbelül hétszáz kisgyermekesből kettőszáznyolcvan szülő vesz igénybe képzési és munkaerőpiaci szolgáltatásokat a programban, közülük pedig százhúsz édesanya talált már állást.
