Életmód
Veszélyes lehet a Tisza vize?
laboratorium.hu Kép: laboratorium.hu
2016. július 20.

Rákkeltő és a hormonháztartást befolyásoló anyagot találtak a Tiszában egy független laboratórium munkatársai. A Tisza vizében mért ftalátszennyezéshez a Tiszán úszó, illetve az ártérben jelen lévő PET-palackok is hozzájárulhatnak.

A PET Kupa elnevezésű környezetvédő akció során a Tisza partján palackokkal zsúfolt területről vett mintákban a szakemberek kimutatták azt a lágyítószert, amelyet jellemzően műanyagpalackok gyártásához használnak. Bordós Gábor, a vizsgálatokat végző WESSLING Hungary Kft. munkatársa a laboratorium.hu-nak elmondta, hogy a folyó árterében felgyűlt, elképesztő mennyiségű műanyagpalack egyértelműen nyomot hagy a természetben, jó hír viszont, hogy a folyó ezen szakaszában növényvédő szereket és gyógyszermaradványokat nem talált a laboratórium.

A Tisza szennyezésére és élővizeink védelmének fontosságára kívánja felhívni a figyelmet a nemrég befejeződött PET Kupa, amelynek során az önkéntesek 45 ezer műanyagpalacktól tisztították meg a Felső-Tisza ártéri erdőit. Az eseményt az idén laboratóriumi vizsgálatokkal támogató WESSLING Hungary Kft. munkatársai június 30-án mintát vettek az egyik leginkább szennyezett partszakasz vizéből. Az eredmények sajnos igazolták a szervezők és a független laboratórium munkatársainak félelmét: a műanyagpalackokból is kioldódó anyagok, a ftalátok hat vizsgált vegyületéből három is jelen volt a mintákban.

A ftalátok legnagyobb felhasználója a műanyagipar, ahol elsősorban PVC előállítása során, lágyítóként alkalmazzák azokat. Növényvédő szerekben, ragasztókban és kozmetikai készítményekben is előfordulnak. Gyártási folyamatok melléktermékeivel is a környezetbe kerülhetnek, de nagyrészt műanyagtermékekből oldódnak ki: jellemzően a szennyvízzel jutnak a felszíni vizekbe. Veszélyességüket az okozza, hogy a műanyagtermékekből kioldódva rákkeltő és hormonháztartást zavaró hatásuk lehet.

laboratorium.hu

A ftalátok a Víz Keretirányelv szerint veszélyes anyagok, egyik legelterjedtebb vegyületük, a DEHP határkoncentrációja éves átlagra vonatkoztatva 1,3 µg/dm3. A WESSLING ugyan csak egy alkalommal végzett mérést, ám figyelmeztető jel, hogy a Tiszában talált ftalátmennyiség a határérték több, mint kétszerese (2,9 µg/dm3).

Mivel a laboratórium munkatársai egy PET-palackokkal sűrűn szennyezett területen vettek mintát, nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy a Tisza vizében mért ftalátszennyezéshez a Tiszán úszó, illetve az ártérben jelen lévő PET-palackok is hozzájárulhatnak.

Megnyugtató eredmény, hogy a rákkeltő biszfenol-A vegyületet, valamint növényvédőszer-hatóanyagokat és gyógyszermaradványokat a vízmintákból ez alkalommal nem mutattak ki.

A WESSLING Laboratórium a jövőben a Tisza érintett szakaszán, ugyancsak a PET Kupa keretében megméri az egyre nagyobb környezeti veszélyt jelentő mikroműanyagok koncentrációját is.


A laboratorium.hu szerzője írja: „A Természetfilm.hu Egyesület kezdeményezésének legfőbb célja a Tisza megtisztítása, amelyhez úgy járul hozzá, hogy a szemétszedést, a hulladék szelektálását és újrafelhasználását szórakoztató, inspiráló tevékenységgé teszi. A PET Kupa egy egész évben zajló rendezvény, a hónapokon át tartó hulladékszedési szakaszt egy újrahasznosítási fejezet követi, amelynek során a résztvevők a hulladékból hajókat építenek. Miután a PET-hajók megépültek, elindul a hosszú távú folyami hajós verseny.”

Következő adásunk
Téma: Középpontban a magyar vidék - kerekesztal-beszélgetés – Béres András, a Hermann Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője, Goda Pál a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet megbízott igazgatója, valamint Sáringer-Kenyeres Tamás, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke
Ezt követő adásaink