Belföld
Eger is Európa kulturális fővárosa lehet
boon.hu Kép: Wikimedia Commons
2016. augusztus 23.

Habis László, a város polgármestere szerint Európai léptékű pályázatra van szükség a sikerhez. Év végén írhatják ki az Európa Kulturális Fővárosa pályázatot – írja az Észak-Magyarország.

Öt magyarországi város már biztosan pályázik az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre. A pályázatot előreláthatóan csak az év végén írják ki – onnantól kezdve 10 hónap áll a pályázatok beadására –, de a felkészülést már többnyire elkezdték a városok. Az Észak-Magyarország hétfői lapszámában arról számolt be, hogy Miskolc és Tokaj hol tart az előkészületekben. A mai számban annak járt utána, hogy Egerben mi a helyzet a pályázással.

– A sikerhez egy ilyen mérvű pályázatnál valódi csapatmunka szükséges, amelyhez az összefogás és az Eger értékeibe vetett hit adja az alapot – fogalmazott a lap érdeklődésére Habis László, Eger polgármestere. – Aki bekapcsolódik ebbe a munkába, az életre szóló élményekkel gazdagodik, hiszen igazi alkotómunkában lesz része. Számítunk az egri művészekre, az egri kulturális ágazatban dolgozó szakemberekre, és várjuk az egri polgárok javaslatait, észrevételeit is.

A polgármester hangsúlyozta, nem beruházásközpontú pályázatban gondolkodnak: „Az a cél, hogy széleskörűen támogatott, Eger színes, gazdag értékeire épülő, változatos programokkal teli pályázatunk legyen. Meggyőződésem szerint középpontba kell állítani városunk művészeti értékeit, valamint két, Kepes Györgytől származó gondolatot: a városra, mint képzőművészeti alkotásra kell tekintenünk, valamint be kell mutatnunk a kultúra és a tudomány határ­területeit, például a fényművészet egri világát. Európai léptékű pályázatra van szükség a sikerhez, és ebben véleményem szerint jó lehetőségeink vannak: Eger kulturális gazdagságában ott vannak a történelmi értékek, számos nép és nemzet értékei, valamint egyfajta vallástörténeti sokszínűség is.”

– Fontos elem a pályázatban a társadalmi kapcsolatok bemutatása. Az értékelésnél a nemzetközi bírálótestület nagy hangsúlyt fektet majd arra, hogy a pályázó milyen alternatív megoldásokkal kívánja bevonni a programba a helyi lakosságot és a civil szférát, különös tekintettel a fiatalokra. Kiemelt figyelmet kell fordítani például az oktatással való kapcsolatra és az iskolák részvételére – emelte ki Habis László.

Következő adásunk
Téma: Indul a Legyen Tered projekt megvalósítása – D. Kovács Róbert Antal polgármester és Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke
Ezt követő adásaink